Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 8. szám

30 IPARJOGI SZEMLE havában. Ugyancsak a szakértő véleménye alapján ineg kellett állapítani, a tanuk vallomása által is támogatott azt a tényt, hogy a két készülék külső megtekintésre nem tüntet fel számbavehető különbséget sem technikai kivitelük, sem külső formájuk tekintetében, és hogy az alperes készülékét a felperesekével nemcsak a rádiófelszerelések körül különös szakértelemmel nem bíró, laikus vevőközönség, hanem még maga a szakértelemmel bíró egyén is könnyen összetévesztheti. Minthogy pedig a megállapított tényállás szerint alperes a maga teljesen hasonló készülékét, csak 1926 március havában, vagyis azután hozta forgalomba, amikor a felpereseké már forgalomban volt, kétségtelen, hogy alperesnek ez az eljárása az 1923:V. te. 1. §-ába ütközik, minélfogva alperes kötelezendő volt arra, hogy a perbeli kapcsolókészüléknek az általa forgalomba hozott alakban való forgalomnahozatalát azonnal hagyja abba. Nem volt hely adható azonban a felperesek* azon kérelmének, hogy a jelen ítélet a hivatkozott lapokban közzététessék, mert a választott bíróság a jelen esetben nem látta feuforogni, sem az id. törvény 17. §-ába ütköző bitorlást, sem a 18. §-ba ütköző utánzás vétségét, mivel a tárgyalás anyaga szerint kerekformájú elosztókészülék a külföldi forgalomban, de sőt Magyarországon is (a Süss-fcle minta szerint) már forgalomban volt; amennyiben tehát alperes is a kerek formát választotta és a maga készülékeit ebben az alakbau és hasonló beosztással hozta forgalomba, mint aminők a felperesekéi, ezért alperes rosszhiszemű eljárással nem vádolható, minélfogva az ítéletnek a lapokban való közzétételié sem szolgáltatott okot. (Bkam. Vál. Bír. 10936—1926.)' 136. „Guts" nyalánkságok megjelölésére bárki által szabadon használható árunév. (Német Patentatnt. M. 40.02P26— 1925.) 137. A francia bíróság állást foglalt a márkacikkek árrontása ellen. A párizsi Tribuual de Coinmerce de la Seine 1925 szeptember 21-én kelt ítéletében kimondotta, hogy a gyárosnak az a követelése, hogy a kereskedő a márkacikkeknek általa meghatározott minimális árait betartsa, megengedett dolog és a szabad kereskedelem elvével nincsen ellentétben. A konkrét eset a következő: Maro nevű illatszerkereskedő a Gibbs-készítmények árait figyelmeztetés dacára is állandóan a gyár által megszabott áron alul árusította. Alperes azzal védekezett, hogy neki joga van az általa megvett árut olyan áron adni, amilyenen akarja, dacára annak, hogy kötelezettséget vállalt a Thibaud céggel szemben az árak betartására. A bíróság arra való tekintettel, hogy alperes kötelezettségének nem felelt meg, a kötött megállapodást nem tartotta be, továbbá, hogy az árak be nem tartása kereskedőtársával szemben tisztességtelen verseny, valamint arra, hogy ezáltal felperesi cégnek kárt okozott, ítéletében megtiltotta, hogy alperes a jövőben a (íibbs-árukat a gyár által megállapított áron alul adhassa el, ezenkívül 2000 frank kártérítésre ítélte el, a jövőben pedig, ha eljárását folytatná, úgy esetenként 50 frank pénzbüntetést tartozik fizetni. 138. Az, aki nevét vagy cégét vállalata körében úgy használja, hogy ennek folytán vállalatát azonos, vagy hasonló hangzású nevet, céget vagy védjegyet jogosan használó más versenyvállalattal össze lehet téveszteni, nevét, illetőleg cégét megkülönböztető toldással, elhagyással, vagy más változtatással kell használnia. A „Gebrüder Stingl" cégből kivált „Gustav Stingl" által bejegyzett „G. Stingl" névnek egymagában, • minden megkülönböztető toldat nélkül való használata megtévesztő. (O. L. G. = I. B., 4. f.) 139. Nem szabad a forgalmi piacon már létező névvel azonos vagy hasonló hangzású nevet felvenni (megszerezni). Aki a cégnevet első izben használta, az azt megszerezte, és védelmet igényelhet annak más versenyvállalat részéről történő megtévesztő használata ellen. Nem szükséges, hogy a későbbi cégtulajdonos eljárása egyébként az üzleti tisztességbe ütközzék, még csak az sem szükséges, hogy a használat versenyző célzattal történjék. Elegendő a puszta, objektív megtévesztés lehetősége. Egy sc7iZ«firwor£-nak (amely a piacon egy meghatározott vállalat ismertető jele) a cégszövegbe való' puszta felvétele már megállapítja a megtévesztés lehetőségét. (Németország. I. B., 4. f.) 140. Más vállalat által üzleti ajánlattételnél, hirdetésnél, körlevélnél, stb. használt jellegzetes formát kivitelt használni: tisztességtelen verseny. Panaszlott hirdetéseiben ugyanazt az alakot, jellegzetes formát, ugyanazokat, a bár általánosan használt motívumokat, de hasonló elrendezésben alkalmazta. A német bíróság felfogása szerint az ily hirdetés, avagy üzleti nyomtatvány fölötte alkalmas lehet arra, hogy a felületes olvasóban azt a hitet keltse, hogy az újabb hirdető már egy régi ismerőse. (Kg. II. 121—1925.) 141. Üzleti vállalata körében senki sem használhat oly nevet (céget, ismertetőjelet), amely öt meg nem illeti. Panaszlott üzleti papírjain oly cégnevet használ, amely őt meg nem illeti: a használat egyedüli célja, hogy panaszlott cégének előkelőbb jelleget adjon. Valamely névnek, vagy cégnek ily irányú felhasználása meg nem engedett versenyeszköz alkalmazása. Mit sem változtat e megállapításon, hogy a feltüntetett név más iparág előkelő reprezentánsa. (Északamerikai Egyesült Államok. M. & W. 1926. V.) 142. Más verseny vállalatot megillető vállalati ismertetőjelek és rajzok felhasználása tisztességtelen verseny. Ily ismertetőjel a vállalattal kapcsolatban alkalmazott állatnak képe és szobra, amely ismertetőjelet, illetve rajzot más versenyző üzleti reklámtábláin fel nem használhat. „Vendéglő az arany szarvashoz". (Hg.) 143. Verseny céljára nem szabad oly valótlan tényt állítani, vagy híresztelni olj valótlan, a/, üzleti jó erkölcsbe ütköző kifejezést használni, amely valamely \ ersenyvállalat hitetéf vagy jó hírnevét veszélyezteti. A versenytárs üzletével vagy foglalkozásával kapcsolatosan oly állítások terjesztése, melyek, ha nem is érintik közvetlenül az illető személy erkölcsi értékét, becsületét, mégis az üzleti forgalomban elfoglalt pozícióját aláássák. („Olcsón ad, mert nem érti az üzletét", „Éppen ezért ezt olcsón adja, de annál drágábban a legselejtesebb árut". „A vevőközönség tudatlanságára, hozzá nem értésére alapttja egész vállalatát".) 144. Arut nem szabad oly jellegzetes külsőben vágj olyan cl nevezéssel forgalomba hozni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. A konkrét esetben a „Kathreiners" sárga, a csomag tetején piros záró-cimkével és a csomag főcimkéjén vastag kerettel, az oldalakon pedig piros színezéssel ellátott csomagjairól van szó. E csomag-típus sajátlagos alakjánál, színezésének egyszerű, de jellegzetes voltánál fogva a vállalat specialitásává vált, elannyira, hogy a nagyközönség az egyébként eltérő szövegrészeknek, vállalati megjelöléseknek különösebb jelentőséget nem tulajdonít. A regi, a megszokott formát, árucikket látja maga előtt. (Landesgericht Ravensburg. M. & W., 1926., V.) 145. A csomagolások hasonlóságának az elbírálásánál az összbenyomás veendő figyelembe, — a felcserélés lehetősége. Jellegzetes külső. A csomagolások hasonlóságának elbírálásánál általában ugyanazok a szempontok érvényesítendők, mint az ábrás védjegyek hasonlóságának az elbírálásánál. Vizsgálat tárgyát képezi az összbenyomás hasonlósága, a felcseré' lés lehetősége. Ami a csomagolás külső megjelenését illeti, annak külső formája csak az esetben élvezi a törvényes oltalmat, ha a külső forma egyszerű megtekintésével a fogyasztóközönség abban egy bizonyos meghatározott vállalatot ismer fel. (Pl. Odolos üveg, a „Pixavon" háromszögletű formája stb., stb. Szerk.) A bíróbág úgy találta, hogy a szembenálló prisma-alakú dobozok a forgalomban általánosan használatosak és így a versenytörvény 9. §-a felperes javára nem alkalmazható. Magán a dobozon alkalmazott vignetták pedig eltérő ábrázolásúak lévén, a felperesi és alperesi dobozok hasonlósága meg nem állapítható. (Ausztria, Handelsgericht, Wien. Cg. XX., 1361-24/8.) 146. Általánosan használatos motívumok sajátlagos, ötletes ábrázolásokkal védjegyoltalomra igényt tarthatnak. Egy cselédleány képe feltűnő színezésű ruhában, felemelt kezekkel tisztítószereken alkalmazva, sajátlagos kivitelében és színezésében teljes védjegyoltalmat élvez. (O. L. G.) A lovag alakja cigaretta- és likörárnn, török fej a fezzel cigarettaárun általánosan szokásos és így azok használata az ily védjegyek oltalmi körét rendszerint szük határok közé szorítják. (O. L. G.) A csillag ábrája különösen az élelmi szakmában általánosan használatos minőségjelző árujegy. A különböző színben alkalmazott csillagok: „fehér", „zöld" stb. csillag kevésbé szerencsés árumegjelölések. Ugyanez áll a tehén ábrájára, tejárukkal és konzervárukkal kapcsolatban, az automobilkerék a cég nevének feltüntetésével. Egy karaván képe, japán alakok, betűk, tealevél teaárun alkalmazva szabad árujelzések és ugyancsak szük határok között élvezik a védjegyoltalmat, sok esetben csak a szolgai utánzatokkal szemben nyújtanak hatályos védjegyoltalmat. Az oroszlán ábrák is általános használatnak örvendenek Gyenge védjegyeknek szoktuk az ily általánosan használt motívumokból' álló védjegyeket nevezni. Egy konkrét esetben azonban a Venvaltungsgenchtshof ama felfogásának adott kifejezést, hogy míg a markáns védjegyeknek kisebb eltérések is mar megkülönböztető erot adnak, addig az ily gyenge védjegyeknél a forgalmi piacon későbben megjelenő versenytársnak általánosan használó lm