Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 7. szám - Az árjegyzékek és katalógusok törvényes oltalmáról

26 IPARJOGI SZEMLE (1.600 pengőn aluli ügyekben csak az elnök kap díjazást, vagyis amennyiben a választott bíróság háromtagú, úgy az esetben a felek által választott bírák díjazásban nem részesülnek. Az elnök díja ez esetben tárgyalásonként 500.000 K.) A per folyama alatt felmerülendő és a felek által előlegezendő külön költségeket (szakértői és tanudíjak stb.) a választott, bíróság esetről-esetre állapítja meg. Öttagú tanács alakítása esetén a díjak nagyságái a választott bíróság esetről-esetre a megalakulásakor állaptja meg. II. A kamuid adminisztrációs költségeinek megállapításánál tárgyalásonként az alábbi táblázat veendő alapul: 100 millió koronán aluli pertárgy értékű pereknél 200.000 100 millió koronán felüli pertárgy értékű pereknél 400.000 korona adminisztrációs költséget szed, amely összeget a perbeli felek legkésőbben a tárgyalást megelőző napon tartoznak a kamara pénztárába befizetni és a befizetést a választott bíróság titkáránál igazolni. III. Az ügyvédi díjak a rendes bíróság által megállapított díjszabás alapul vételével állapítandé.k meg. A szerzői jog bejelentésének kellékeiről szóló kiadmány a in. kir. szabadalmi bíróság házipénztárában (V, Akadémia ueca 12., I.) darabonként 2500 koronáért beszerezhető. Ugyanott kapható a bíróság kiadmánya a szabadalmi bejelentések alaki kellékeiről, szintén 2500 koronáért. Joggyakorlat 110. A szovjetoroszországi jogi személyek védjegyeinek oltalomban való részesítése, illetve az ennek alapjául szolgáló lajstromozás tekintetében a szédxinforgó állammal kötött szerződén irányadó. Minthogy pedig az Oroszországgal (császári) kötött és az 1S75. évi XI. te.-be foglalt védjegyjogi viszonosság tekintetében Szovjetoroszországgal semmifélé megállapodás még mindezideig létre nem jött, ennélfogva a Szovjetoroszországi védjegyek bejegyzése tekintetében ezen állapot irányadó. (K. M. 1229—1925.) 111. A formális védjegyjog is csak az üzleti tisztesség, a jó erkülcsökszabta korlátokon belül érvényesíthető. Amenynyiben tehát a védjegy használata az üzleti tisztességbe ütközik, úgy a sértettnek jogában állhat az ily védjegynek a törlését kérelmezni — a használat abbanbagyáeát. Amennyiben tehát beigazolást nyer, hogy a korábbi védjegy, amelyet bejelentő egyáltalában nem gyártott, egy más versenyvállalat védjegyeként ismeretes, úgy a korábbi védjegytulajdonos védjegyhasználata az üzleti tisztességbe, a jó erkölcsökbe ütközik. A versenytörvény szelleme nem tűrheti, hogy egy formális jog lábbal tiporjon gazdasági érdekeket, hogy a korábbi bejelentő, kizárólag e tényével (a bejelentés tényével) kisajátíthasson a maga javára oly értékes védjegyeket, amelyek közismertté tételében semmi része nem volt. Felperes a lesipuskás szerepét töltölte be. Korábbi védjegyjogaival állott lesben és várt, amíg jóhiszemű versenytársa, alperes a későbben lajstromozott, az ő (felperes) véd jegyéhez hasonló védjegyét, kereskedelmi tevékenységével éi a reklámra fordított tekintélyes költséggel közismertté tette és akkor kilépett az ismeretlenség homályából és korábbi védjegyjoga alapján kívánta az alperesi, immár értékes védjegyet a maga javára kisajátítani. Azt a védjegyet, amelyet ő sohasem használt és amely védjegyet a forgalomban mint az alperesi vállalat származási jegyét ismerték. A német bíróság valóban hivatása magaslatán állott, amidőn az üzleti jó erkölcsöt a formális jog fölé helyezte. Nálunk, sajnos, a Központi Védjegyhivatal késedelmes anyagfeldolgozása folytán ismételten előfordult, hogy a korábbi védjegytulajdonosok a fent jelzett lesi puskások, oly védjegytulajdonosokat támadtak meg, akik jóhiszeműen lajstromoztatták védjegyeiket, akiknek nem is állott módjában tájékozódni a már belajsromozott védjegyek felől és így védjegyeik azonosak, vagy hasonlóak voltak az ismeretlenség homályában hujkáló „korábbi" védjegyekhez, amelyeket tulajdonosaik egyáltalában nem használták, de talán nem is szándékoztak forgalomba hozni. Igen helyes a német bíróság felfogása. A védjegyjog nem szolgálhat erkölcstelen üzleti célokat. A tisztességtelen versenyről szóló törvény ime nemes hivatást tölt be, beleviszi az iparjogvédelmi törvényekbe a tisztultabb erkölcsi felfogást. —sz. 112. „1 kg cukor 13.000 korona". Beszerzési áron alóli eladás. Áron alól történő eladás egymagában véve a Zsűri megítélése szerint az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehető és így az „/ kg cukor 13.000 korona" szövegű hirdetés közlésével panaszlott tisztességtelen versenyt nem folytat. Ténykérdés, hogy az áron alóli eladás a konkrét esetben tisztességtelen versenynek tekinthető-e, vagy sem. A Zsűri mindazonáltal u mai nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel, anélkül, hogy a konkrét esetben a tisztességleien verseny fenforgását megállapítaná, ama felfogásának ad nyomatékkal kifejezést, hogy a cukorárunak; mint deklarált, tehát állandó eladási és </ forgalomban fix értéket képviselő cikknek, a beszerzési áron alól reklám célból való eladása oly versenyeszköz, amely felelte alkalmas lehet arra, hogy a kereskedelmet önkényes árak megállapításával megvádolja. — A Zsűri az áruknak áron alól való eladását, elkótyavetyélését, gazdaságpolitikai és magasabb üzleti etikai szempontból általában helyteleníti, különösen hélyteleníti a deklarál! árucikkeknél, mini amilyen a énkor, mivel versenyző az áruknak áron alól történő eladásával oly veszedelmes gazdasági munkát fejt ki, amellyi'l árt versenytársainak, ári a magyar szolid legális kereskedelemnek, de árt önmagának is. — A Zsűri a konkrét ügyből kifolyólag nyomatékkal hívja fel a magyar kereskedelem és ipar ügyeimét arra a szomorú tapasztalati tényre, hogy az áruknak áron alóli eladása, illetve azoknak rendszerint csak hirdetése — erkölcsileg lezüllesztheti <* magyar kereskedelmet — a versenytársnak kétségbeesett versenyküzdelmére, a verseny elfajulására vezethet, s nagy mérvben megrendítheti a vásárlóközönségnek a szolid kereskedelem tisztességébe vetélt hitel. A Zsűri a konkrét esetben panaszlottnak reklám-akcióját az iizleit tisztesség szempontjából bár kifogás tárgyává nem teszi, mindazonáltal magasabb kereskedői, etikai szempontból kívánatosnak tartaná, ha panaszlott a panasz tárgyává tett hirdetést abbahagyná. (Bpkam. Zsűri 15.486—192G.) 113. Az „ár" még az előállítási költséget sem fedezi: nem tisztességtelen verseny. Panaszos oly irányú döntést kér a kamara Zsűrijétől, amely szerint minden iparos, aki készítményeit olyan árban dobja piacra, amelynél vagy a nyersanyag nincsen megfizetve, vagy az ár még az előállítási költ séget sem fedezi, tisztességtelen versenyt folytat. Ugyancsak tisztességtelen .versenyt űz az a versenytárs is, aki a törvényben megengedett időnél korábban kezdi az ipari munkát, illetve korábban szállítja el készítményeit. A konkrét panasz elvi jelentőségű, erkölcsi megítélést kér — általános keretekben mozog, s így a Zsűri eddigi álláspontjának megfelelően elvi álláspontot nem foglal el. A Zsűri a maga részéről is hangoztatja, hogy a tisztességtelen verseny ellen való hathatós oltalom a tisztességes és becsületes kereskedelemnek és iparnak létérdeke. De ugyancsak létérdeke, hogy az ő védelme érdekében folytatott küzdelem ne lehessen melegágya az alaptalan feljelentéseknek és zaklatásoknak. Kétségtelen az, hogy a szolid eszközökkel versenyző kereskedő és iparos rendszerint nem adhatja áron alul áruit, mert ezzel üzletének létalapját támadná meg és kétségtelen az is, hogy a rendes üzletvitel, hacsak nem szerencsés kivételes vetet, avagy kényszereladás alapján áll, illetve arra kényszerült, nem ismer áron aluli eladásokat. A jó erkölcsökbe ütköző versenynek a megállapítása azonban mindenkor ténykérdés és így áron aluli eladások mindenkor a konkrét eset ténykörülményei alapján bírálandók el. Az áron aluli eladás tisztességtelen versennyé csak az esetben válik, ha a versenytárs az árut valóban nem adja a hirdetett áron, avagy az olcsóság oka a hirdetett, a kínalt minőségnél silányabb áru, avagy eladó az eladással kapcsolatban oly magatartást tanúsít, amely az üzleti tisztességbe ütközik. A versenytársnak az áron, aluli eladással kapcsolatos ténykedései, iigyszintén az ipari munkálatnak megkezdésével, illetve folytatásával kapcsolatos eljárásai a versenytörvény keretén kívül eső eljárások, amelyek ilyképpen a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján meg nem torolhatok. (Bpkam. Zsűri 15.486— 1926.) 114. Fix árak megállapítása és azok betartása iránt vállalt kötelezettség nem tisztességtelen verseny. A kartelen kívül álló versenytársak palackjainak visszatartása. A tix árak megállapítása és azok szigorú betartása iránt vállalt kötelezettség megállapítja az ily kötelezettséget vállalók kartelbe való tömörülését, illetőleg az ilykép előálló egyesülések kartclszerű jellegét. A Zsűri véleménye szerint egyébként az árak fix megállapítása, úgyszintén a kartelbe való tömörülés