Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 7. szám - Az árjegyzékek és katalógusok törvényes oltalmáról

Budapest, 1926 július XX. évfolyam, 7. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, i „MAGYAR GYÁRIPAR" ÍSSW W ^ "W W" -W" -^^^^ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagjai rendes melléklete. X 1 1% /• • tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat . AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, D« FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON: 64-01, 123-18 Az árjegyzékek és katalógusok törvényes oltalmáról A nagyfokú és folyton emelkedő munkamegosztás az árutermelésben, az ezt feltételező és ezt kísérő technikai tökéletesbülés az áruforgalomban, úgy térbelíleg, mint gazdaságilag mind távolabb és távolabb juttatja egymástól a termelői és a fogyasztót. fiiként következik a gazdasági élet ily irányú haladásából, hogy azoknak az eszközöknek, amelyek a termelő, a kereskedő és a fogyasztó között kapcsolatot vannak hivatva létesíteni: a gazdasági jelentősége és így a jogi jelentősége is folyton emelkedőben van. I zek kozutt az eszk;tz:tk koaott — különösen az pán technika tökéletesedése folytán — a legkiválóbb szerepel az árjegyzékek, katalógusok, árlapok, konjunkturális közlönyök és más hasonló természetű nyomtatványok játszanak. Már-már ott tartunk az ipari és üzleti élet nem egy ágában, hogy az egyes cégek jelentőségét egyszerűen katalógusaik összehasonlításából ítéli meg a szakbeli érdekeltség és hogy a versenybei] az vezet, akinek árjegyzéke az első rangot vívta" ki magának. A szerzői jog szempontjából, a szóbanforgó üzleti célú kiadványok részben mint írói művek, részben mint a képzőművészet alkotásai (rajz, metszet), végül mint ezeki ek kombivációja veendők figyelembe. Az árjegyzékek szövegének eredeti része — tehát azok a leírások, közlések, ismertetések, amelyeket a vállalat maga Íratott meg és nem vett át más kiadványokból — kétségtelenül igényt tarthat a törvény oltalmára. Az egyes áijegyzékek, katalógusok és a hasonló célú üzleti jellegű nyomtatványok eredetisége, sajátossága és individualitása általában nem az egyes részekben, hanem az alkatelemek összeállításánál és csoportosításánál követett rendszerben, az elosztás és elrendezés mikéntjében fekszik. Egy szóval az alkotás súlypontja itt nem a szerzésben, hanem a szerkesztésben van. A szerzői jogi törvény védi tehát azt az egyéniséget is, akinek munkája a részeket egésszé alkotta, aki az egyes nem tőle eredő elemeket önálló művé állította össze. Ez azt jelenti, hogy azok az eszmék, amelyek az egyes idegen (szöveg és rajzbeli) elemeknek egy egésszé, egy egységes művé való összealkotásában éi-vényesültek: a szerkesztő szellemi tulajdonát képezik. A katalógus alakja, méretei, borítékának anyaga és színe; a felhasznált papírnak, az ábráknak, a szövegnek a színe; a használt betűtípusok stb., stb. nem szerzői alkotások, azoknak, mint elemeknek egybekapcsolása már nem „szerkesztés". A versenytörvény azonban ennek az eredeti álaknak és az eredeti kiállításnak is megadja a törvényes oltalmat, mert egyfelől a szilieknek és a méreteknek viszonya d% Ízlés szempontjait szolgálja, másfelől pedig a vállalat üzleti nyomtatványainak jellegzetes külső formát ad. Az üzleti nyomtatványok tehál a Legtökéletesebb törvényes oltalmat élvezik és arra serkentik versenyvállalatainkat, hogy eredeti, ízléses nyomtatványaikkal és árjegyzékeikkel hódítsák és tartsák meg vevőiket. A kamara mellett működő választott bíróságok szerződési záradéka. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamar elnöksége a teljes üléstől nyert felhatalmazás alapján a kamara mellett működő választott bíróságoknál az alábbi szerződési záradék rendszeres kikötését hozta ajánlatba az érdekelteknél: „A jelen szerződésből származó mindennemű vitás ügyben telek kölcsönösen alávetik magukat az alábbiak szerint alakítandó választott bíróság kizárólagos hatás körének és illetékességének. A felek mindegyike szabadon választja a választott bíróság egy-egy tagját. A választott bíróság elnökét a felek kizárólag a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által evégből kijelölt elnöki névsorból választják. A bíróválasztás jogának gyakorlása akként történik, hogy a fél részéről választott bíró nevét, állását, vagy foglalkozásá és lakását, valamint a bíró elfogadó nyilatkozatát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, vagy helyettese által kijelölt határidőn belül gyakorolja. Amennyiben a felek bíróválasztási jogukat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve helyettese által kitűzött határidőn belül nem gyakorolnák, vagy a léi által választott bíró megválasztását el nem fogadja, vagy tisztének gyakorlását megtagadja, vagy a bíráskodást bármely oknál fogva nem gyakorolhatja, ez esetben az illető fél helyett, bármelyik fél kérelmére a bírót a kamara elnöke, illetve helyettesi' nevezi ki. Ha a felek a választott bíróság elnökének személyében meg nem egyeznek, vagy ha a megválasztott elnök a választást el nem fogadja, vagy tisztének gyakorlását megtagadja, vagy a bíráskodást bármely oknál fogva nem gyakorolhatja, a válsztott bíróság elnökét bármelyik fél kérelmére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara áltat kijelölt elnöki névsorból a kamara elnöke, illetve helyettese nevezi ki." Ugyancsak a teljes üléstől nyert felhatalmazás alapján a választott bíróságok elnökeiül: Dr. Bakonyi Kálmán ny. kúriai bíró, dr. Baumgarten Nándor egyet, tanár, dr. Bitbla Ferenc ny. kúriai tanácselnök, dr. Gaár Vilmos kúriai tanácselnök, dr. Guthíj Tódor ny. államtitkár, dr. Halta Aurél min. oszt. tan. törvsz. bíró, dr. Kéri Miklós kúriai bíró, dr. Kuncz Ödön egyet, tanár, dr. Schmőr Gyula kúriai bíró, dr. Szladits Károly egyet, tanár, dr. Turi) Sándor ny. kúriai tanácselnök jelöltettek ki, akik e megbízatásukat vállalták. A választott bíróság díjait (I.), eljárási költségeit (II.) és ügyvédi díjszabását (III.) az alábbiakban közüljük. I. A háromtagú választott bíróság a per tárgyának értékéhez képest az alábbi táblázatban százalékokban meghatározott díjakat szedi: 1. 1.600 pengőtől 8.000 pengőig ( 20— 100 millióig ) 6-7°/o II. 8.000 „ 24.000 „ ( 1C0- 300 „ ) 5-6"/o, III 24.0 0 . 48.000 „ ( 300- 600 „ ) 4-5Vso/o, IV. 48.rf0 „ Í0000 „ ( 600—1.000 „ ) 3i/2-5oo, V. 80.C00 pengd n felül (1000— millión felül) 2'/*—4»/o,