Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A választott bíróság kikötése

22 IPARJOGI SZEMLE Ha a felek valamelyike nem kirónád bíráját a he. reskedelmi és iparkamara áltat ajánlóit névjegyzékből választani — pl. mezőgazda köt szerződési kereskedővel és azt hiszi, hogy az ő speciális érdekeit gazdal arsa inkálth képviselheti —, meg van adva a lehető' ség, hogy magának a szabad biróválasztás jogát biztosítsa. Felesleges részleteznem, hogy a tervezett választott bírósági eljárásnak kereskedelmi és gazdasági szempoutból nagy előnyei vannak. Nem jelent ez bizalmat lanságot a rendes bíróság ítélkezésével szemben, de köztudomású, hogy az, éppen úgy, mint a tőzsdebíróság is, annyira túl van terhelve, hogy az ügyek gyors elintézésével a felek nem számolhatnak. Kniellelt a bíróságok tehermentesítése, a mai gazdasági viszonyok és az állani szanálási programja által rákényszerített takarékosság folytán közérdeket is szolgál. A mérsékelt bírói díjszabást és költségeket, azok kereteit a bíróságok egyetértöleg állapítják meg és azok a felek rendelkezésére állanak, úgyhogy a felek előre is tájékozódhassanak arról, hogy ügyük elintézése mily költségekkel jár. Persze, mint minden intézmény, ez is csak a kereteket adhatja meg, melyeknek betöltése a kijelölt bírák lelkiismeretességétől, kötelességtndásától és pártatlanságától függ és ha ezeknek működését a felek bizalma is támogatja, úgy joggal remélhetjük, hogy a vitás ügyek szakszerűen, olcsón, gyorsan és a felek megnyugvására nyernek elintézést bírói egyesség útján, ha lehet, szükség esetén pedig objektív, pártatlan és meggyőzően indokolt íteletekkel. Az Iparjogvédelmi Egyesület teljes ülése Az Iparjogvédelmi Egyesület Baumgarten Nándor dr. elnök elnöklete alatt tartott teljes Mesében Fazekas Oszkár dr. az iparjogvédelmi törvények egységesítése" tárgyában tartott előadást, amelynek keu-etébeu megdöntheti©!! érvekkel, a teljes ülés egyhangú helyeslése mellett rámutatott .azokra az aránytalanságokra, amelyek az egyes törvények rendelkezései 'között fen forognak. Kuncz Ödön dr. professzor magas nívójú előadásában a szabadalom, védjegy és mintaoltalom sürgős reformját, e törvényeknek a gazdasági fejlődésre kiható nagyfontosságát hangoztatta. Előadását követő vita után Baumgarten Nándor dr. elnök a teljes ülés ama egyhangú határozatának adott kifejezést, hogy amennyiben a kormány a legrövidebb időn belül az iparjogvédelmi törvények egész anyagát átfogó törvényjavaslatot nem teszi közzé, úgy az egyesület az aránytalanságokat áthidaló Fazekas-féle tervezet törvényerőre emelését, mint elodázhatatlan megoldást sürgeti, Szálai Emil dr. tartotta meg ezután nagy érdeklődéssel hallgatott előadását. Az illusztris előadó a versenytől vény és a szerzöijog kérdéseivel foglalkozott, majd felhívta a kormány ügyeimét arra, hogy a kereskedelmi szerződések tárgyalása alkalmával különös gonddal kísérje az iparjogvédelmi kérdéseket. Beek Salamon dr. előadásában a ^tisztességtelen verseny aktuális kérdései vet foglalkozott. A Kamarai Választott Bíróságok csonka hatáskörének a kártérítési igény tekintetében való kibővítését sürgette. A mindenkor nagy élvezettel hallgatott kiváló jogász fejtegetéseit a hallgatóság általános helyesléssel fogadta. Végül Bányász Jenő dr. kamarai titkár „A védjegy, i/xnimintáoltalom, kereskedelmi és ipari ötleteknek a versenytörvény keretében való védelmének a kérdésével foglalkozott. Előadását élénk vita követte amelyben részt vettek: Szenle Lajos dr., Beek Salamon dr., Fazekas Oszkár dr.. Szálai Emil dl'.,Gergely Vilmos, Szegő Izsó dr., Malonyai Emil dr., Vásárhelyi László 'dr. A fölötte érdekes teljes ülést amely tulajdonképpen négy előadást tartalmazott és így egyesekben a vita szétfolyásának a látszatát keltette, Baumgarten Nándor dr. elnök zárószava foglalta egybe, rámutatva az iparjogvédelmi törvényekben észlelhető áthídalhatlan hézagokra és a reformmunka sürgősségére. Ama reményének adott kifejezést, hogy az ismételtén megsürgetett törvényjavaslatokat egyesületünk még ez év szeptember havában tartandó vitaülésein már tárgyalni fogja. Heinrich Ferenc emlékezete. A Budapesti Ki delmi Testület kegyeletes ünnepélyt rendezett e hó 16-án elhunyt elnökének Heinrich Ferenc volt miniszternek emlékére, amely ünnepély keretében, az ország kereskedelmi testületeinek élénk részvételével, székházában leleplezte Heinrich Ferenc arcképét. Az ünnepélyen Bíró Pál dr. nemzetgyűlési képviselő tartott emlékbeszédet. Magas szárnyalású beszéd volt, melynek minden egyes mondata bensöségteljes melegségével, ragyogó stílusával, mélyen járó gondolataival majd egy óra hosszat lebilincselte a hallgatóságot Megelevenítette Heinrieli Férem- fenkölt személyét, akinek magas hivatottságát, közéleti szereplését, magánéletét, baráti nemes szivét találóbban senki sem jellemezte, mint liiró Pál dr. Szép, elragadóan szép beszéd volt, amely mély, feledhetlen benyomást tett a megjelent illusztris társaságra. A beszédet, amely valósággal magával ragadta a hallgatóságot, szűnni nem akaró taps jutalmazta. Valamennyien hálásak voltunk az illusztris ünnepi szónoknak, akinek kellemes orgánuma a magas szárnyalásé beszédnek őszinte melegséget adott, a baráti szeretet és tisztelet melegét, amely él és mindvégig élni fog mindazok szivében, akik Heinrich Ferencet ismerték. Egyesületünket, amelynek Heinrich Ferenc tiszteletbeli elnöke és agilis v ezére volt. Székéics Antal üdv. tanácsos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, elnökségi tagunk és Bányász Jenő dr. főtitkár képviselték. A Kereskedelmi Választott Bíróságok elnökei. Miként a vezető cikkünknél közölt választott bíróságot kikötő záradékból (formula) folyik, a kamara mellett működő Választott Bíróság elnökei kizárólag a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által e végből kijelölt névsorból választandók és természetes, hogy a kamara elnöke, illetve helyettese is, a felek meg nem egyezése esetében, bármelyik fél kérelmére kizárólag e névsorból jelöli ki a választott bíróság elnökeit. A Választott Bíróságok elnökeinek névsorát a következőkben adjuk: Dr. Bakonyi Kálmán, ny. kúriai bíró, Budapest, VI. Bajza u. 35., dr. Baumgarten Nándor, egyetemi tanár, Budapest, V., Alkotmány u. 10., dr. Bubla Ferenc, ny. kúriai tanácselnök, Budapest VIII., Kökk Szilárd u. 22., dr. Gaár Vilmos, ny. kúriai tanácselnök, Budapest IV., Molnár u. 26., dr. Guthy Tódor, ny. államtitkár, Budapest V., Vécsey u. 4., dr. Hallá Aurél, min. oszt. tan., törv. bíró, Budapest VI., Vörösmarty u. 34/b., dr. Kéri Miklós ny. kúriai bíró Bpest II., Bimbó U. 9., dr. Kunz Ödön, egyetemi tanár, Budapest VIII., Üllői út 36., dr. Sehmör Gyula, ny. kúriai bíró, Budapest IX., Hákos u. 11., dr. Szladits Károly, egyetemi tanár, Budapest II., Érmelléki u. 7., dr. Tury Sándor, ny. kúriai tanácselnök, Budapest VII., Rákóczi út 8/a. A Kereskedelmi Választott Bíróságok alakítása a Polgári perrendtartás XVII. címe és a vezetöcikkben közölt formula alapján történik. A kamara elnökségének támogatását igénybe vevő felek, illetve jogi képviselőik a Választott Bíróság irodájában (V., Alkotmány ucca S. III. 7.) jelentkeznek, ahol a szükséges felvilágosítással készséggel szolgál a kamara elnökségének megbízásából eljáró kamarai titkár. A Választott Bíróságok egyébként a Pp. alapján működnek és a kamara a bíróságokat kizárólag adminisztratív ügyeinek ellátásában támogatja. Versenyügyi Választott Bíróságok. (1923. V. te. 41. §.) A most, aBudapesti Kereskedelmi és Iparkamara által életbe hívott és a Polgári perrendtartás alapján működő Kereskedelmi Választót t Bíróságok élesen megkülönböztetendök, a tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923:V. te. 44. §-a) alaptan működd ?<&?senyügyi Választott Eíriisagoktil IJ többi bíróságoknál is a felek kötve vannak az igazságügyi miniszter által kijelölt aktív bírák névjegyzékéhez, de míg e kötöttségnek törvényes alapja van, addig a Kereskedelmi Választott Bíróságok e kötöttségét a felek egyező akarata (a formula) adja. Egy további különbség, hogy a felek a Versenyügyi Bíróságok tagjai tekintetében is a kamara teljes ülése által választott '2Mirttligo&kwt vannak kötve (birákul csak zsűritagot jelölhetnek) és végül e bíróság kikötéséhez nem szükséges a felek egyező akarata, hanem kizárólag a sértett tetszésétől függ, hogy a rendes, avagy e bíróságnál kívánja e érvényesíteni jogigényét. (Alperesnek követni kell Mpep** «