Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A választott bíróság kikötése

IPARJOGI SZEMLE 23 A Kereskedelmi Választott Bíróságok költségei (díjazása). A Kereskedelmi Választolt Bíróságok díjazásának kérdésében a kamara elnöksége nem foglalt állást. A bíróságok tájékozására dr. Bányász Jenő kamara titkár dolgozott ki egy javaslat-tervezetet. E tervezetet az alábbiakban közöljük: Táblázat. A háromtagú választott bíróság bíráinak a per tárgyának értékéhez képest százalékban meghatározol! összes díjairól: I. 1600* pengőtől 8000 P-ig (20 milliótól 100 millióig) 7—8%, II. 8000 pengőtől 24.000 P-ig (100 milliótól 300 millióig) 5—7%, III. 24.000 pengőtől 48.000 P-ig (300 milliótól 600 millióig) 4—6%. IV. 48.000 pengőtől 80.000 P-ig (600 milliótól 1000 millióig) :VÁ— 5%, V. 80.01)0 pengőn felül (1000 millión felül) 2^—5%.** A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije. A gyakorlati életben a tisztesség-leien versenyről szóló törvény alapján működő versenyügyi Kamarai Választott Bíróságok intézményét ismételten felcserélik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrijének intézményével. Szükségesnek látjuk tehát, hogy a két intézmény célját és rendeltetését néhány .-/.óval megvilágítsuk. A Zsűri: bírói, hatósági megkeresések és hivatalból észlelt aggályos. üzleti eljárások esetében, az egyes konkrét ügyekben a kaanara véleményező szerve (1923. V. te. 41. §.). A Bsüri véleményt a kamara kiküldött,' közérdekű felszólalás alakjában érvényesíti a bíróságok előtt (192:! V. le. 43. §.), avagy <i felekkel való közlés útján. A zsűri véleményének (erkölcsi megítélésének) az utóbbi esetben az érdekképviseletek útján szerez érvényt azzal, hogy a renitens elemeket a bíróság elé állíttatja. A kamarai Választott Bíróság a sértett fél megkeresése esetében megfelebbezhetlen ítéletet hoz. Felek a zsűritagok sorából választanak egy-egy bírót és e választott bírák közös egyetértéssel' választanak elnököt az Igazságügyminiszter által kijelölt bírák -órából. A mulasztó lel helyett, avagy a választott bírák meg nem egyezése esetében a bírót, illetve elnököt a bpesti kir. t.-szék elnöke jelöli ki. Míg tehát a Zsűri véleményt (erkölcsi megítélést) ad, addig a Kamarai Választott Bíróság ítél. (A vonatkozó törvényhelyeket, szabályrendeleteket és azok magyarázatát: dr. Bányász, dr. Szegő: „A Tisztességtelen Verseny" című szakmunkájában találjuk.) A Versenyügyi (Kamarai) Választott Bíróságok elnökei. Miként már fentebb megemlítettük a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. tc. 44. §-a alapján mű%ködő Versenyügyi (Kantorai) Választott Bíróságok elnökei az Igazságügyminiszter által kijelölt aktív Ilíiák sorából választandók. Jelenleg a következő ítélőbírák közül választhatók a v. bírósági elnökök: dr. Ncuhold Ferenc, dr. Fertsek Gyula, dr. Gál László, dr. Sáobonya Béla, dr. Sulojcy Istvá'n és dr. Nagy István budapesti kir. ítélőtáblai bírák, Habács János budapesti központi kir. járásbírósági elnök, dr. Gáspár Lajos pestvidéki kir törvényszéki tanácselnök. Boross Ferenc és Somokeőy Dezső kir. ítélőtáblai bírák, dr. Szitár Ferenc, Themleitner Gyula, Kende Mór és dr. Schwicker Richárd kir. törvényszéki tanácselnökök, Sárkány Balázs pestvidéki kii-, törvényszéki tanácselnök, dr. Schusíer Rudolf a m. kii. szabadalmi felsőbíróság elnöke, Pompéry Elemér a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke és dr. Mayer Géza a m. kir. szabadalmi bíróság másodelnöke. * 160(1 pengőn aluli ügyekben csak az elnök kap díjazást. (Egyes bíró kizárólag az elnökök sorából választható. Az elnök díja tárgyalásonként 500.000 korona, mely összeg tárgyalásonként előlegezendő.) ** A per folyama alatt felmerülendő és a felek által előlegezendő külön költségeket (szakértői és tandíjak stb.) a választott bíróság esetről-esetre állapítja meg. A peres felek a választott bíróság megalakulása előtt a fenti táblázat szerint meghatározott százalékos díjminimumot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénztáránál előlegképpen lefizetni kötelesek. A választott bíróság a per folyama alatt a per körülményeihez képest a díjtáblázatban meghatározott százalék kereteken belül a díjak összegeinek felemelését és a felek által való előlegezését elrendelheti. Öttagú tanács alakítása esetén az előlegezendő díjak nagyságát a választott bíróság esetről-esetre a megalakuláskor állapítja meg. Joggyakorlat 102. Szerzői jog. Az eredeti mű eltorzitása súlyos presztízskérdés. Felperes szobrászművész előadja keresetében, hogy Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját 1920. év tavaszán lemintázta, hogy róla bronzplakettet készítsen. Az I-rendü alperes kereskedő megbízta a Il-rendü alperes vésnököt, hogy felperes által készített plakettről negatívumot készítsen, amiről azután az T-rendü alperes papírmasé reprodukciókat készíttetett és bronzszínű festékkel bemázolva sokszorosíttatta és forgalomba hozta a felperes tudta és megkérdezése nélkül. A II-rendű alperes által készített papírmasé-plaketteken csak az a változás tétetett, hogy a/. 1920. évszámot elhagyta és a felperes neve helyett a kormányzó mellképének alsó oldalára saját nevét írta. A lefolytatott szakértői bizonyítás alapján megállapította a bíróság, hogy alperesek nem csupán az eredeti plakettet, hanem különböző fényképeket is felhasználtak saját plakettjeik előállítására, ele mindaz a változás, amit az eredetin eszközöltek, csak eltorzitása volt az eredetinek. A bíróság pénzbüntetésre ítélte, 30,000.000 korona vagyoni és nem vagyoni kártérítésben, a perköltségek megfizetésében marasz talta mindkét alperest és egyben elrendelte a bitorlás útján létrejött plakettpéldányoknak és az azok előállításához szükséges eszközöknek és készülékeknek elkobzását. A nem vagyoni kár mérlegelésénél figyelembe vette a bíróság azt a körülményt, hogy az alperesek által eszközölt utánképzés torzított utánzása a felperes alkotásának, ami a felperes presztízsére nézve súlyos sérelmet jelent, a tényleges kár mérlegelésénél pedig azt, hogy az alperesek által nagy számban és olcsó áron forgalomba hozott papirmasé-plakettek lehetet lenné teszik felperesre nézve a sokkal drágább bronzplakettek értékesítését. (Budapesti Kir. Törvényszék 9. P. 39.057—1925. sz. ítélete, jelenleg fellebbezés alatt.) 103. A cégvalódiság elve. (Egyptische Zigaretten-Compagnie, nem egyiptomból származó dohányárun megtévesztő.) A bírói eljárás során megállapítást nyert, hogy az idézett megjelölést használó védjegytulajdonosnak Egyptomban sem gyára, sem pedig kereskedelmi vállalata nincsen, illetőleg 1917 óta ily vállalat felett nem rendelkezik. Nem teszi jogosulttá a használatot az a. körülmény se, hogy a védjegytulajdonos az „Egyptische Zigaretten" kitételt cégének és telephelyének pontos feltüntetésével alkalmazza, továbbá az a mind általánosabb felfogás, hogy az „Egyptische Zigaretten" megnevezés alatt a fogyasztókőzönség ma már inkább oly cigarettagyártinányt ért, amely Egyiptomban szokásos gyártási mód szerint készül. A közönség egy tekintélyes része „Effyptische Zigaretten" elnevezés alatt oly dohányárut ért, amely Egyiptoméban, vagy legalább is egyiptomi dohányból készül, már pedig a versenytörvény tiltó rendelkezéseit alkalmazzuk mindazon esetekben, amikor a közönség még oly csekély részének a megtévesztési lehetősége lenforoghat. (Markensehutz und Wettbewerb. 1925. XI. — Reichsgerieht.) 104. Megtévesztő cégmegjelölések. (Védjegy és eégoltalom.) Felperes 1902. évben a „Grempler" és a „Grempler & Co." szavakból álló védjegyeket lajstromoztatta pezsgőárúi megvédésére. Másodrendű alperesi cég „Richárd Grempler Nachfólger", bár 1892 óta áll fenn, mindazonáltal pezsgőárut nem állított elő, hanem azokat felperestől szerezte be. A felperes által szállított pezsgőárut „Grempler—Griin" elnevezéssel és a saját cégével „Richárd Grempler Nachf" Grünbergi Sekt signálta. Felperes a pezsgő szállítását a II. rendű alperes részére beszüntette. Másodrendű alperes e/.utá:i a pezsgőárut I. rendű alperestől szerezte he és az így beszerzett pezsgőt „Richárd Grempler Nachf. Privatreservc" megnevezés alatt hozta forgalomba és a pezsgős palackok nyakát „R. Grempler Nachf." céggel látta el. Felperes a II. alperes által a fenti jelzés alatt forgalomba hozott árukban, továbbá az I. alperes által történt szállításban az üzleti tisztességbe ütköző cselekedetet. Iát. Szerinte ugyanis a „Grempler" megjelölés használata a II. alperes által az ő korábban szerzett védjegy jogait sérti. Alperesek tisztességtelen versenyét abban látja, hogy a II. alperes által használt védjegy (cégtoldat) alkalmas a fogyasztóközönség megtévesztésére oly irányban, mintha a „Grempler" névvel .ellátott pezsgőáruk egy és ugyanabból a vállalatból származnának. A felebbezési bíróság megállapítja, hogy alperesek felperest megelőzőleg pczsgőáruk előállításával nem foglalkoztak, továbbá a felperesi márka a fogyasztóközönség kórében igen jó hírnévnek örvend. Mindezen tények alapján a német Ueichsgericht a felperesi keresetnek helyt adott (Markensch. und Wettbewerb. 1925. XI.) 105. A jellegzetes alakok, babafigurák védelme. (Szerzői jog- és versenytörvény.) Felperes a „Káihe-Kruse" babák feltalálója. Alperes művészbabák előállításával foglalkozik és azokat II. rendű alperes által hozza forgalomba. Felperes sze-