Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 5. szám - A kamarai Választott Bíróságok működése. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentéséből

20 IPARJOGI SZEMLE meggyőződésre jutott, hogy a felperes síremlék-tervezete nélkülözte a képzőművészeti alkotáshoz szükséges eredetiséget és művésziséget és így nem eshetik az 1921. L1V. tc. 61. szakasza értelmében szerzői jogi védelem alá. Ezen indokolással a bíróság felperest keresetével elutasította. (Budapesti Törvényszék.) 80. Minőségjelző szavak, színek törvényes védjegyoltalomban nem részesíthetők. A szavak elhelyezése által előálló összkép, továbbá maga a szírt, a doboz nagysága, a csomagolás módja, mindmegannyi, egyenként általánosan használatos és szokásos piaci formák .azonban együttesen már olgait külsőt adhatnak, hogy a későbben megjelenő csomagolásra önként rámondhatjuk, hogy utánzat. Nem vérjegyutánzás, de tisztességtelen verseny. Rg. Markenseh. u. Wettb. 1926. III,) 81. A „Maggi"-üvegböl nem szabad Gráf li-veslzesítőt kimérni. A német felsőbíróság ítélete nagy feltűnési keltett a német érdekkörökben. Nálunk már meghaladott álláspont. Elegendő, ha az ,.Utiicum"-os üvegekbe töltött különböző keserű likőrökre utalunk. Nagyon természetes e megállapítás kizárólag a védjeggyel ellátott üvegeknek üzletszerű felhasználására (kimérésére) vonatkozik. A magánfogyasztó, aki a kérdéses üveget megvette, annak tulajdonát képezi és így azzal kedve szerint cselekedhetik. 82. Női fej — monogram, különösebb, jellegzetes kivitel nélkül (kozmetikai árucikkeken) még ni ni ad eredeti, a fogyasztóközönség emlékezetébe vésődő markáns, megkülönböztetésre alkalmas képet védjegyet). Az ily motívumok másodrendű szerepet töltenek be. Az előállító, vagy forgaloinhahozó nevének kezdőbetűi, a női fej tehát kizárólag mint a védjegykép díszítő motívumai jöhetnek figyelembe és azoknak csupán teljes hű másolatai, szolgai utánzatai üldözhetek. (Austrla Handelsgericht 1361—24/8—1925.) 83. Kalapgyáros és lapkiadóvállalat érdekösszeütközése. Egy konkrét ügyből kifolyólag az amerikai bíivság kimondotta, hogy a foglalkozási ágak eltérő természete dacára a kalapgyáros nem használhat kalapáruin oly betűjelzéseket (betűtípusokat), illetve oly jegyet (sygnumot), amelyekről az üzleti életben már egy más vállalatot, a konkrét esetben egy lapkiadóvállalatot ismernek. Hasonló álláspontot foglalt el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy cigaretta hüvelygyárossal szemben, aki a közismert „Az Est" megjelölést, a maga betűtípusaival kívánta cigaretta-dobozain és cigarettapapír gyártmányain alkalmazni. Az illetőnek „Az Est" kiadótulajdonosától kellett használati engedélyt szereznie. 84. Charlie Chaplin — Charlie Aplin. Az amerikai bíróság az utóbbi név használatát megtévesztő hasonlóság folytán betiltotta. Az ítélet indokolása szerint nem csupán a nevek hasonlósága kifogásolandó, hanem az a ténykörülmény is, hogy a név viselője a közismert nevű filmszínésznek mozdulatait, általában játéktípusát, arcmimikáját igyekezett utánozni. 85. A „Ford" névnek autóalkatrészeken és motorgépekeu való használata alkalmas lehet arra, hogy a világhírű Fordmotorgyár által készített gépekre, motorokra utaljon, amiért is annak átvitt értelemben, változtatásokkal való alkalmazása (Ford Fischermann) is — tisztességtelen verseny. (Ameria). 86. „Sunlest" — „Sun Maid" szavak (védjegyek) csemegeárukon alkalmazva nem hasonlók. A védjegyhatóság felfogása szerint a „Sun'' szónak csemegeárukon történő alkalmazása oly általános, hogy e szónak a közönség különösebb, megkülönböztető erőt nem tulajdonít. (Észak AmerikaiE. Á.) 87. „Pine-O-Sal" — „San-J-Sal" szóvédjegyek fürdősóárukon alkalmazva nem hasonlóak. A szembenálló védjegyekből ugyanis a „Sal" szi védjegyjogilag jelensőséguélküli, amennyiben a védjegy által megjelölt áru neve, amely tehát közkincs, a versenytársak által szabadon^használható. (Északamerikai Egyes. Államok Markenseh. u. Wettbenseh. 1926. III.) 88. A saját, vagy idegen árunak a verseny vállalat üzleti papírjába való csomagolása tisztességtelen verseny, ha versenyző célzattal történt, ha t. i. azzal a célzattal, hogy a vásárlót az áru származása tekintetében megtévessze. Saját, vagy idegen árut csomagol a versenytárs dobozába. (Schweiz.) 89. „High-Iiife" — „Hi-Lite" lisztárun; „Kodograph" — „Kodak"; ,,Remly Oak" — „Remlu" megtévesztő módon hasonló védjegyek. Az utóbb említett szavak, mint későbbi védjegylajstroniozások töröltettek. (Északamcrikai Egyesült Államok). 90. „His Master's Voice" (A gazda hangja) jelszó rádiókészülékeken közismert lévén, gramofonkészülékeken alkalma zást nem nyerhet. BáT az idézett szavak a bíróság nézete szerint különböző árukon vannak feltüntetve, mindazonáltal az árunemek hasonlósága folytán igen könnyen a közönség megtévesztésére vezethetnek. (Cuba). 91. A képzett szavak oltalmi köre tágabb, mint az általánosan használt, egy bizonyos fogalmat kifejező szavak'". „Gold Medall", mint az aru kiváló minőségének megjelölése. mind általánosabb alkalmazást nyer, amiért is annak oltalmi köre szűkebb. Az ily és ehez hasonló elnevezések egyébként is csak az esetben élvezik a törvényes védjegyoltalmat, ha a forgalomban a nagymérvű reklámozás folytán származásra utaló jelleget nyernek. (Amerika). 92. Oly állatok nevei, amelyekből bőrt, illetve szőrmeárut készítenek, egymagukban véve mint védjegyek kizárólagoshasztidlati joggal a versenytársak javára le nem foglalhatok. (Német Poteutamt. P. 22411/12—1925.) 93. „Water-Man" papír és „Watermann" töltőtoll hasonló. Az idézett védjegyekkel megjelölt áruk különböző vállalatok által forgalomba hozott árukon alkalmazva, a vevőben azt ahitet kelthetik, hogy az ily áruk egy és ugyanattól a vállalattól származnak. Az idézett szavakkal megjelölt áruk ugyanis rendszerint papirkereskedésekben, vagyis ugyanazonos tárgyú üzletekben kerülnek elárusításra és így védjegyjogilag rokontermészetű árukként kezelendők.. (Japán). 94. Szerződésszegésnek önös érdekből való felhasználása tisztességtélen verseny. (O. L. G. Hamburg. 129—1925.) 95. Lényegtelen változtatások a védjegyeken megenged, hetök. Ilyen lényegtelen változtatások, mindazok a módosítások, helyesbítések, amelyek a védjegy összképét, összbenyomását nem befolyásolják. Nem tekinthető azonban lényegtelen változtatásnak a védjegy egy részének elhagyása, avagy a kombinált védjegyeknél a szavak, vagy védjegyábrák elhagyása. A német Patentamt e joggyakorlatával azonos a magyar védjegyhatóság felfogása és gyakorlata. 96. Alpaccina — Alpactin nem hasonló. Mindkét szóvédjegy alpakkaárun nyer alkalmazást és így, természetszerűleg használja fel az általánosan ismert és használt árunevet. A közös és szubud tő mellett a szembenálló szavak (védjegyek) elegendő támpontot nyújtanak (illetve elegendő támpontot kell* ho^y nyújtsanak) a fogyasztóközönségnek arra, hogy az általuk megjelölt és különböző vállalatok alpakkaáruit egymástól megkülönböztessék. (Németország: Beschwerde A. 44.096/96— 1925.) 97. A védjegy-hasonlóságok megítélésénél a fogyasztó felfogása a mérvadó. Felperes a közönség körében, mint porszívógépek gyártásával és forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat általánosan ismert. A közönség tévedésbe ejtésére vezethet tehát, ha alperes, aki ugyancsak porszívógépek előállításával foglalkozik, kávépörkölő-készülékeit a felperesi vállalat védjegyével („Santo") látja el. (Rg. II. 62/25—1325.) _ 98. A valóságnak megfelelő adatok használatát nem szabad megtévesztő módon használni. „Professor Dr. med. P. M.r Arzt, approbi'ert im Ausland, von der deutschen Regierung anerkant" feliratot tartalmazó névtábla a közönség megtévesztésére alkalmas, többet mond a cím egyszerű engedélyezésénél. (Rg. 5511/24—1925.) 99. A védjegylajstomozás a jó erkölcsökbe ütközik és így megsemisítendő. Igen érdekes döntést hozott a Reiehsgericht a védjegylajstromozásokkal űzött visszaélések kérdésében. Előfordulhat, aminthogy előfordult, hogy a védjegyhatóság felperesnek nem lastromozta be az „Adria" szóvédjegyet, mert igen helyesen mint földrajzi megnevezés, vérjegyoltalomba nem részesíthető, belajstromozta ellenben az alperes javára. Tekintettel arra, hogy az „Adria" megjelölés cigarettaáruval kapcsolatban a forgalomban mint a felperesi vállalat származási jegye ismeretes, a bíréság az alperest védjegyének törlésére kötelezte és egyben elismerte felperesnek e védjegyhez, mint vállalati megjelöléshez való kizárólagos jogát. (Rg. II. 69/1925. M. ü. N. 1926. III.) 100. „Fex" — „Fix" hasonló szóvédjegyek. A „Fex" s/.o a felperesi cég defenzív védjegye. Felperesnek defenzív védjegyével az volt a célja, hogy a világszerte ismert „Lux" védjegyét, hasonló hetükből álló szavakkal ne utánozhassák. B célját el is érte, amenyiben a Reiehsgericht a ..FIX" névvel ellátott, a felperesi „Lux" megjelölést tartalmazó csomagolástól eltérő dobozoknak a forgalomból való bevonását elrendelte. A bíróság nem fogadta el alperesnek ama védekezését, hogy felperes a „Fex" szóvédjegyét egyáltalában forgalomba sem hozta. (Rg. Markenseh. u. Wettb. 1926. III.) 101. „Adlerwerk" — „Adlerwerk Kruinin & André". A felperesi, egy sas ábrájával ellátott áruk bírói megállapítás szerint a forgalomban már „Adlerwerk" név alatt voltak ismeretesek, amidőn alperes az idézett szót cégébe, mint cégtoldatot felvette. E megjelölésre kizárólagos használati jogot élvez és e szóvédjegy („Adlerwerk") oltalmi köre, védelmi határának terjedelme, az illető védjegy konkrét megjelenésén tulmenőleg nemcsak az ábrának vagy szónak lényegtelen eltérésű kivitelben, betűjegyben való megjelenésére terjed ki, hanem annak mindennemű olyan alkalmazására is (így a cégben — cégtoldatként), amely a forgalomban a közönség bármily irányú megtévesztésére vezethet. (Rg. M. ü \V. | 1926. III.) Üzemvezető: Puskás ls^in. „UJSÁGÜZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Kökk Szilárd ucca 9.