Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A választott bíróság kikötése

Budapest, 1926 június XX. évfolyam, 6. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" y~ — » W ~W W „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagjai rendes melléklete. . /• tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló íolyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON: 64-01, 123-18 A választott bíróság kikötése írta: Baumgarten Nándor dr. az Iparjogvédelmi Egyesület elnöke A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülése elhatározta, hölgy a kamara mellett, a kamara elnökségének támogatásával, választott bíróságot alakít és ezzel (likaimat kíván adni nemcsak a kereskedőknek és iparosoknak, hanem mindazoknak, kik a választott bíróság iránt bizalommal viseltetnek, hogy magukat, akár a szerződés megkötésekor, akár később, a vitás kérdés felmerültével, e választott bíróság fellebbezhe tétlen ítéletének alávessék. E határozat előkészítésében az Iparjogvédelmi Egyesület is kivette a maga részét, midőn vitaülésein egyhangúlag állást foglalt ily választott bíróságok létesítése mellett. Ily irányú indítványt is nyújtott be a budapesti kereskedelmi és iparr kaniarához és ennek a választott bíróságnak előkészítését magára vállalta. Az egyesület tagjaiból és ezen kívül álló kiváló jogászokból összeállított bizottság mindenekelőtt megállapította, hogy a mai viszonyok között nem volna célszerű olyan állandó választott bíróságot felállítani, mely törvényhozási intézkedéseket tenne szükségessé, miután ezeknek a kieszközlése bizonytalan és mindenesetre hosszá időt venne igénybe. Ezért a bizottság igyekezett megtalálni azt a módot, mely mellett a jelenleg érvényben levő perrendtartás alapján a kitűzött cél elérhető legyen. Perrendtartásunk ugyanis a választott bíróság kikötésénél — bizonyos korlátok között — teret enged a felek szerződési szabadságának. Feladatunk tehát abban állott, hogy ezen korlátok pontos betartása mellett a felek oly kikötéseket tegyenek, melyek minden kétséget kizáróan biztonságot nyújtsanak arra, hegy ezt a választott bírósági kikötést utólag egyik fél se támadhassa meg. Ezen kereten belül meg van adva a feleknek a lehetőség arra, hogy mindegyikük egy-egy bírót, vagy két-két bírót választhasson. A bíróság elnökét akar a felek, akár a bírák választhatják. Ariról is gondoskodás történt a szerződési kikötésben, hogy a felek azáltal, hogy bírájuk bejelentéséi elmulasztják, vagy az elnök személyében megegyezni nem tudnak, ne hiúsíthassák meg a kikötés célját. Ebben az esetben a bírákat, illetve az elnököt a kamara elnöke fogja kinevezni. tgy alakult ki a következő formula, mely magába a szerződésbe felvehető, vagy pedig külön okiratba, ha a felek valamely már előzőleg megkötött szerződés vagy jogviszony alapján felmerült konkrét vitás kérdés eldöntését kívánják. Választott .bírósági kikötés. A jelen szerződésből származó mindennemű vitás ügyben felek kölcsönösen alávetik magukat az alábbiak szerint alakítandó választott bíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének. A felek mindegyike szabadon választja a választott bíróság egy-egy tagját.* A választott bíróság elnökét a felek kizárólag a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által e végből kijelölt elnöki névsorból választják. A bíróválasztás jogának gyakorlása akként történik, hogy a fél részéről választott bíró nevét, állását, vagy foglalkozását és lakását, valamint a bíró elfogadó nyilatkozatát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, illetve helyettesének jelenti be. Az elnök vagy helyettese erről az ellenfelet azzal a felhívással értesíti, hogy bíróválasztási jogát a kijelölt határidőn belül gyakorolja. Amennyiben a felek bíróválasztási jogukat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve helyettese által kitűzött határidőn belül nem gyakorolnák, vagy a fél által választott bíró megválasztását el nem fogadja, vagy tisztének gyakorlását megtagadja, vagy a bíráskodást bármely oknál fogva nem gyakorolhatja, ez esetben az illető fél helyett, bármelyik fél kérelmére a bírót a kamara elnöke, illetve helyettese nevezi ki. Ha a felek a választott bíróság elnökének személyében meg nem egyeznek, vagy ha a megválasztott elnök a választást el nem fogadja, vagy tisztének gyakorlását megtagadja, vagy a bíráskodást bármely oknál fogva nem gyakorolhatja a választott bíróság elnökét bál-melyik fél kérelmére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége állal kijelölt elnöki névsorból a kamara elnöke, illetve helyettese nevezi ki. Ez a formula ugyan kétségkívül komplikált, de a gyakorlatban a megfelelő blanketta vagy stampiglia alkalmazásával nem fog nehézséget okozni. Persze egyszerűbb lett volna az alávetésnek tömörebb formája, mint p. o. a tőzsdebírósági alávetésnél. Ez a módszer azonban törvényhozási intézkedés hiányában oly 6izonytalanságoknak tette volna ki a választott bírósági szerződést kötő feleket, mely e választott bíróság célját veszélyeztette volna. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által ajánlott bírák jegyzéke azonos a tisztesség telén versenyről szóló törvény alapján választott jury vei. melynek tagjai kiváló hivatottságukról és gyakorlati tudásukról eddigi ítélkezésükben már tanúságot tettek. Felek azonban ebez a névsorhoz kötve nincsenek. Az elnöki jegyzék pedig a lehető legmagasabb jogi kvalifikációvá] bíró jogászok, jogtanárok és voli felsőbírósági bírák névsorát adja. Az ez alapon megalakult választott bíróság lehál szerencsése)* egyesíti a kereskedelmi és ipari szakismereteket a jogászi szakképzettséggel, mely különösen a tárgyalás vezetéséből fog megnyilvánulni. A tapasztalat eddig is azt mutatta, hogy a felek magánkikötéseikben különös előszeretettel kérték magas állású bírák részvételét, ez azonban az 1925:VIII.tc. által szűkebb korlátok közé szorult, mert e törvény aklív bírónak, választott bíróságban való részvételét megtiltja. Elválasztott bíróság összeállítása tehát módot ad a feleknek, kik a nyugalmazott főbírákat kevésbé ismerik, hogy a rendelkezésükre álló névsorból a nekik leginkább megfelelő elnök személyében megegyezhessenek. * A felek megegyezése esetén a választott bíróság egy tagból is alakulhat; ez az egyén azonban csak a kamarai elnöki névsorból választandó. A bírák választásának megkönnyítése céljából a kamara bírói listát is bocsát a felek rendelkezésére, amelyhez azonban a felek kötve nincsenek.