Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 4. szám - A védjegyek pontos és szakszerű nyilvántartása

16 IPARJOGI SZEMLE megfelel és nem alkalmas a vevőközönség: megtévesztésére — kereskedelmi szokás. A i.Kamillen Extrakt" kifejezés a védetni kívánt árura vonatkoztatva megkülönböztetésre alkalmas jelnek vagy szónak nem tekinthető, mert a fenti kifejezést a védetni kívánt árura az összes termelök igényelhetik, ha az árut megnevezni akarják. Az „erfunden von Franz Janik" név oltalomképessége azért volt figyelmen kívül hagyandó, mert más termelő, iparos vagy kereskedő nevét, stb. az illető beleegyezése nélkül használni tilos, | illetve a védjegy nem tartalmazhat oly nevet, amely a védjegytulajdonosi minőség tekintetében kétségre adhat alapot. A fenti okok alapján tehát az 1890 : II. te. 1. §-ának 3. pontja alapján a keresk. miniszter a védjegytől az oltalmat megtagadta és annak törlését elrendelte. (Keresk min. 1165—1925.) 61. A viszontkereset elutasítása alaki okból, mert érdem | tekintetében sincs jogszerű alapja. (Félperes <i; üzleti tisztességbe ütköző támadás ellen folytatott védekezésében lépte túl a megengedett határt.) A bizonyítási eljárás befejezése után az utolsó tárgyaláson viszontkereseti kérelmei terjesztett elő az alperes és kérte, hogy a felperest vevőinek elfogására irányuló cselekményektől tiltsa el a bíróság. Kérelmét arra alapította, hogy felperes egy pár esetben üzletéből távozó vevőit megszólította és megkérte, hogy ezután nála vásároljanak. A viszontkeresetet azonban a bíróság elutasította, alaki okból azért, mert az utolsó tárgyaláson terjesztette azt elő, úgyhogy figyelembevétel esetén a tárgyalás elhalasztását és további bizonyítási eljárást tett volna szükségessé. Minthogy az alperesnek módjában volt a viszontkeresetét az addig megtartott 8 tárgyalás alatt bármikor előterjeszteni s minthogy nem is állította azt, hogy ennek bármily akadálya volt, a bíróság úgy találta, hogy a viszontkeresetnek perelhúzás a célja. Egyébként érdem tekintetében sincs jogszerű alapja a viszontkeresetnek, mert a bíróság meggyőződése szerint a felperes nyilván a tőkeerős alperes támadásai ellen üzleti érdekeinek és létalapjának megvédése és tönkretétele elleni védekezésében lépte túl a megengedett határt. De még ha lehetne is alapja az alperesi viszontkereseti panasznak, a bíróság úgy találta, hogy kérelme mint tárgytalan azért sem teljesíthető, mert maga az alperes sem állította, hogy a felperes most is ilyen magatartást, folytat, (Bpkam. Vál. Bír. 1237—1926.) 62. Szerzői jog. Üzletszerűség megállapításának jogkövetkezményei. Felperes szobrászművész keresetet indított alperes fémöntő ellen azért, mert a felperes által alkotott Anonymus-szobrot az alperes utánképezte és ezén utánképzéseket forgalomba helyezte. A bíróság kimondta, hogy alperes, mint hivatásos íémöntő, nem lehetett kétségben afelől, hogy jogosulatlanul előállított szoborutánképzések árubabocsátása meg nem engedett cselekmény és cselekményeiben az üzletszerűség ismérveit is konstatálta. Ezért vele szemben az 1921. 54. tc. 61. szakaszába ütköző szerzői jogi bitorlást megállapította, őt pénzbüntetéssel büntette, kártérítésben, perköltségekben marasztalta és a szoborpéldányok elkobzását rendelte el. (Budapesti Kir. Törvényszék.) 63. Cukrászdában alkalmazott zenekar útján elkövetett bitorlás. A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, felperes, keresetet indít egy budapesti cukrász ellen azért, mert a felperes beleegyezése nélkül a cukrászdában alkalmazott zenekarral olyan zenemüveket is előadatott, melyeknek előadási joga felperest illeti meg. A bíróság a kereset tárgyává tett tényállást bizonyítva látta, miért is a bitorlást alperes terhére megállapította. (Budapesti Kir. Törvényszék.) 64. Lapcikkek kivonatos kiollózása bitorlás. Felperes keresetében előadta, hogy a „P. . . • g" című közgazdasági hetilap egyik számában „Földbirtokpolitika Jugoszláviában és Csehszlovákiában" cím alatt közlemény jelent meg, mely szószerinti kiollózása és részben megcsonkítása felperes által írt és egy másik hetilapban „Földbirtokreform Csehszlovákiában" cím alatt megjelent dolgozatának. A bíróság a szerzői jogbitorlást megállapította. (Budapesti Kir. Törvényszék.) 65. Szaklapban megjelent rajz felhasználása: bitorlás. Felperes iparművésznek egy gumiáruüzlet részére készült karakterisztikus levélfejrajza megjelent a „Magyar Grafika" című szaklapban. Az alperes, ugyancsak egy gumiáruüzlet tulajdonosa, ezen rajzokat a szerző beleegyezése nélkül árjegyzékeiben felhasználta. A bíróság felperes keresete folytán megállapította az 1921 : LW. tc. 66. és 61. szakaszába ütköző szerzői jogbitorlást. (Budapesti Kir. Törvényszék.) 66. Címbitorlás — tisztességtelen verseny. A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete panaszt emel egy kőműves- . mester ellen, aki a székesfőváros építkezési ügyosztályában mint építőmester jelentkezett. Cégét és címét a sajátkezűleg I írt beadványában e minőségben adta meg. A zsűri felfogása, szerint terhelt nem csupán címbitorlást követett el, hanem. a versenytársai üzleti érdekeit is érintő tisztességtelen versenyeszközt alkalmazott. (Bpkam. Zsűri 5533—1926.) 67. „Olcsó árak". „Lehetetlen olcsó ár". „Félárnál is olcsóbban"- Olcsó elárusításra utaló hangzatos hirdetések közzététele a zsűri nézete szerint nincsen iparhatósági engedélyhez kötve. Az ily irányú hirdetések csupán az esetben, kelthetik a tömeges és gyors vásárlásraingerlésnek a látszatát, ha azok közvetlenül az üzlethelyiség kirakataiban tétetnek közszemlére. Maga a hirdetés csak az esetben eshet kifogás alá, ha az a kiárusítás látszatát kelti. A zsűri nézete szerint egyedül a „félárnál is olcsóbban árusítom" kitétel esik súlyos elbírálás alá, feltéve természetesen, hogy hirdető áruját a napiár 50%-ánál drágábban árusítja. E körülmény is azonban igazolandó. A konkrét ügyből kifolyólag azonban a zsűri a cég hirdetésében használt „lehetetlen olcsó ár" éa hasonló kitételeknek a használatát bár nem tartja a törvénybe ütköző kitételnek — helyteleníti. (Bpkam. Zsűri 5533—1926.) 68. Hangzatos körlevelek. A körlevél 200.000 dolláros alapítványt hirdet, amely összegnek kamatait, azoknak megfelelő értéktárgyakat azon bizományosok között osztja ki, akik elszámolásaikat rendben megejtik és az ottani viszonyoknak megfelelően a legszebb forgalmat elérik. Ugyancsak e körlevélben termelési versenyt rendez megfelelő jutalmakkal. A zsűri nézete szerint a panasz tárgyává tett körlevél nem tartalmaz oly kitételeket, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy a viszontelárusítókat tévedésbe ejtsék és a versenytársakat bármily irányban jogosulatlanul megkárosítsák. A körlevél szövege ugyanis, feltéve, hogy az abban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak, a szokásos hangulatos, de a megengedett körlevelek hangját nem lépi át. (Bpkam. Zsűri 5533—1926.) 69. Megtévesztő szövegezések. „Százezer koronáért méret után 3 darab angol oxford inget vagy 12 darab rövid nadrágot, vagy 1 tucat angol kemény gallért — 3 pár francia harisnyát és 1 tucat angol lenvászonzsebkendőt adunk". A százezerkoronások számai, melyekre a hirdetett árut kiszolgáltatjuk, egyeznek az „Az Est" által forgalomba hozott F 16—012.541, F 203—045.949, F 47—002.259, F 113—015.958 és F 38—008.358 százezresek számaival". A zsűri e hirdetést nem tekinti semmitmondó üzleti tréfának, hanem oly hirdetési módnak, ameljr fölötte alkalmas arra, hogy a járó-kelőket H röpeédulában hirdetett áruk ára tekintetében megtévessze,, illetve őket valótlan adatok híresztelésével üzletébe csábítsa és ott vásárlásra késztesse. (Bpkam. Zsűri 5533—1926.) 70. Túlzott ígérgetések. (A zsűri konkrét adatot kér.) A Budapesti Fényképészek Ipartestülete panaszt emel egy budapesti csemegeüzlet tulajdonosa ellen, aki üzletének kirakataiban feltűnő betűkkel a következő szövegű hirdetést teszi közzé: „Aki nálam 100.000 koronáért vásárol, az ingyen kap bármely fénykép után ingyen készítve egy 300.000 koronát érő fényképnagyítást, pasztell, vagy olajban, művészi kidolgozással". A zsűri felfogása szerint a fentidézett hirdetési szöveg, bár kétségkívül oly hirdetésnek tekinthető, amely reális üzleti felfogás szerint a tisztességes verseny szempontjából kifogás tárgyává tehető, mindazonáltal a zsűri eddigi álláspontjának megfelelően konkrét adatokat kér. (Bpkam. Zsűri 5533—1926.) 71. „Maradékáruház". — K. M. budapesti cég felperes és Maxadékáruház . . . alperes közt folyó perben a peres felek a következő egyességet kötötték: „Alperes ezennel kijelenti, hogy mindazon cselekmények, amelyek a keresetben és annak kiegészítésében foglaltatnak és amelyek az 1923. V. tc.-be ütköznek, tudtával és hozzájárulásával üzletében soha elő nem fordultak; de az ilyen és ehhez hasonló cselekményeket maga is a törvénybe és kereskedelmi tisztességbe ütközőnek tartja és ezért ezennel kijelenti, hogy a jövőben fokozottabb gondot fog fordítani arra, hogy az ilyen cselekmények elő ne fordulhassanak. Ezen álláspontjánál fogva végrehajtás terhével kötelezi magát alperes a sérelmezett és ahhoz hasonló cselekmények azonnali abbahagyására. Ami különlegesen a „Maradékáruház" feliratot mint vállalati megjelölést illeti, a kamarai zsűri állásfoglalása alapján ezen megjelölés az üzlet valóságos tartalmát nem fedi és ezért alperes kötelezi magát arra, hogy 30 napon belül az ezen feliratot tartalmazó táblát eltávolítja és helyette az üzlet valóságos tartalmának és jellegének megfelelő feliratú táblát fog végrehajtás terhe mellett alkalmazni. Ugyanezen kötelezettsége vonatkozik az összes csomagolópapírokra, nyomtatványokra, hirdetésekre, egyszóval az. üzlet minden jelentkezési formájára. (Bpkam. Vál. Bír. 4—1926.) „UJSÁGÜZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Kökk Szilárd ucca 9. Üzemvezető: Puskás István^