Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám

4 IPARJOGI SZEMLE Szabadalom 26. A találmányi jelleg megállapítása. A „találmány" és „felfedezés" fogalma. A magy. kir. szab. felsőbíróság alaptalannak tartja felperesnek az 189.') : XXXVII. tc. 1. §-ára alapított támadását, amely szerint alperes szabadalma iparilag értékesíthető találmányi jelien hiánya. miatt sem lett volna megadható. Mert az iparilag nyilván fontos, előbb még meg nem oldott azt a problémát, hogy t. i. miként lehet a Wolfram-drótot hideg állapotban is ductilissé tenni, legelőbb az alperes megtámadott szabadalma oldotta meg. Ettől a megoldástól — mivel a megoldás e módja addig ismeretlen volt — a találmányi jelleg meg nem tagadható. Találmányi jelleg'e azonban csak annak a módszernek van, mely módszer segélyével az anyag bizonyos műszakilag lényeges tulajdonságot nyer, valamely módon kikészített anyagnak a kikészítés folytán nyert mechanikai vagy ipari szempontból lényeges tulajdonsága azonban már nem a törvény 1. §-a szerint szabadalmazható „találmány", hanem a „felfedezés" fogalma alá esik. Ebből az állas pontból az következik, hogy a megtámadott szabadalmi leírás eddigi 1. igénypontja, nem felel meg a törvény 1. §-ának. Ebben az 1. igénypontban t. i. nincsen az a fentebb kifejtettek szerint egyedül találmányi jellegű módszer megjelölve, amely módszer szerinti kikészítés folytán a Wolfram-drót rostos struktúrájúvá válik, úgyhogy az közönséges hőmérsékletben hajlítható és húzható lesz, hanem ez az igénypont, a megtámadott szövegezése szerint, oltalom alá helyez minden olyan Wolfram-drótot, melynek rostos struktúrája van, úgyhogy az közönséges hőmérsékletben hajlítható és húzható, holott — amint ezt felperes a fellebbezési tárgyaláson bemutatott anyagokkal és vonatkozó szakvéleményekkel bebizonyította — a Wolfram ductilitása annak a struktúrájától független és (amint ez a fellebbezési tárgyaláson nem is volt vitás) ma már rostos struktúrájú és hideg állapotban is ductilis Wolfram-szálai nemcsak a megtámadod szabadalom leírásában ismertetett módon, hanem más módokon is képesek vagyunk előállítani. Nyilvánvaló ezekből, hogy a megtámadott szabadalom 1. igénypontja szélesebb körre terjeszti ki a szabadalmi jog oltalmát annál a körnél, amely körben az alperes találmánya a szabadalmi jog helyes értelmezése szerint szabadalmazható lett volna s ezzel az ipari fejlődés hátrányára másokat eltilt a hideg állapotban is ductilis Wolfram-drótnak a szabadalmi leírásba ti előírt módtól eltérő módon való előállításától is. Az alperes megtámadott szabadalmát tehát a szabadalmi leírás igénypontjainak ezen ítélet rendelkező része szerinti csoportosításával és szövegezésével korlátozni kellett. (Szab. Felsőbg. 6/924.) Védj egy oltalom 27. „Perolin" = „Nettolin". A per tárgyává tett szóvédjegyeknek fonetikai hasonlóságára (az „e", „ó", „i") magánhangzóknak domináló hangzására, továbbá a védjegyes áruk azonosságára való tekintettel, a kamara a szembenálló védjegyek hasonlóságát megállapítja és a későbben lajstromozott „Nettolin" szóvédjegy törlését javasolja. (Bpkam. 14050—1924.) 28. „Szit" = „Szik". A kamara a szembenálló védjegyek hasonlóságát megállapítja és alperesnek ama védekezését, hogy a per tárgyává tett „SZIK" szóvédjegyet nevével („TJ....Í") kapcsolatban hozza forgalomba, továbbá, hogy a szembenálló védjegyek más rendeltetésű (pótkávé és kávé) árakon nyernek alkalmazást, a védjegyjog szempontjából indokoltnak nem találja. A kamara az alperesi „SZIK" védjegynek a védjegynovclla 3. szakasza alapján való törlését javasolja. (Bpkam. 1379— 1925.) 29. „Osram" = „Optram". A szembenálló szóvédjegyek kétségkívül megállapítható megtévesztő hasonlósága folytán a kamara az alperesi ugyancsak izzólámpaáruk megvédésére belajstromozott „Optram" szóvédjegynek a védjegynovella §-ának alapján való törlését javasolja. (Bpkam. 19986—1924.) 30. „Pascal" = „Rascal". Az a körülmény, hogy úgy a felperesi, mint az alperesi védjegyes árak (cérna, pamutfonál) egymástól eltérő csomagolásban nyernek alkalmazást, a szembenálló védjegyek hasonlóságának a megállapításánál figyelembe nem jöhet, mivel a védjegyek hasonlóságának a megítélésénél mindenkor a lajstromozás által körülhatárolt védjegyképet, jelen esetben a per tárgyává tett védjegyeket kell figyelembe venni. A szembenálló szavak azonos fonetikai és grafikai megjelenését tekintve, a kamara olymérvű hasonlóságot lát fenforogni, amely az alperesi védjegy törlése iránt előterjesztett felperesi kérelmet minden tekintetben "indokolja. (Bpkam. 8624—1924.) Szerzői jog 31. „A. — Breviáriumot" csak az a kiadó bocsáthat közre, aki rendelkezik „A." műveinek kiadó jogával. Az idézetnek rendkívüli tömege szerzőjogi bitorlásnak tekinthető. Felperes megszerezte A. E. összes műveinek kizárólagos kiadási jogát. Alperes „A. breviárium" címen kétkötetes művet tett közzé és helyezett könyvárusi forgalomba. Felperes zárlatot kért az alperes által forgalomba helyezett „A. breviárium" című mű összes példányaira. Kérelmét egyrészt avval indokolja, hogy az „A. breviárium" cím az ő kiadói jogait mélyen sérti, mert az A. E. költemények kiadására neki van kizárólagos joga, már pedig a nagyközönség az „A. breviárium" cím által azon megtévesztésnek válik áldozatává, hogy az „A. breviárium" című kétkötetes műben tömören és kiválasztva benne vannak mindazon költői művek, melyek A. E. költészetének lényegét teszik. A zárlati kérelmet avval is indokolja, hogy a kétkötetes műben A. E. költői műveiből oly mértékű idézet foglaltatik, mely a szerzőjogi törvény 9. §-ának 1. pontjában foglalt jogos mértéket meghaladja. Felperes kétségbe vonja azt is, hogy az inkriminált mű a szerzőjogi törvény 9. §-ának 1. pontja szerinti „önálló tudományos műnek" volna tekinthető. A kir. törvényszék az alperes által írásban előterjesztett kimerítő kifogásokat, melyekben vitatja, hogy a szóbanforgó mű önálló és tudományos, hogy továbbá az idézetek a megengedett mértéket meg nem haladják és végül, hogy a „breviárium" szó nem érintheti a kizárólagos kiadói joggal rendelkező kiadóvállalat érdekeit. A kir. törvényszék az egész kérdést véleményadása végett az állandó szerzői jogi szakértői bizottság elé terjesztette. A szakértői bizottság kimondotta, hogy az igazi breviáriumok nem tekinthetők tudományos műveknek, mert ezek nem szakembereknek készültek, hanem pusztán a nagyközönségnek; az ilyen mű előállítója rendszerint másodkézből dolgozik, csupa ismert adattal. A szóbanforgó mű azonban nem breviárium, hanem az első kötet határozottan tudományos műnek volt felismerendő. Evvel szemben a második kötet semmi egyéb, mint A. költeményeinek tartalmi kivonata, lényege szerint a költői alkotásnak puszta reprodukciója. Egészen kétségtelen, hogy az „A. breviárium" második kötete nem önálló mű, hanem anyagának nagyon is túlnyomó részében a költő verseinek reprodukciója. Határozottan megállapítható, hogy az idézeteknek ekkora terjedelmét a munka célja nem követelte meg. Ebben a második kötetben tehát a szerzőnek még akkor sem lett volna joga az A. idézeteket közölni, ha az idézetek száma jóval kisebb lett volna. Egy pár vagy kevésszámú idézetet méltányosságból el lehetett volna nézni, de az idézeteknek ez a rendkívüli tömege határozottan szerzőjogi bitorlásnak tekintendő. Hozzájárul még, mint súlyosbító körülmény, hogy az idézetek egy 'részére semmi szükség nem volt. (P R.) Elnöki gyűlés. Bauingarten Nándor dr. elnöklete alatt egyesületünk e hó 27-én elnöki gyűlést tartott, amelyen Bányász Jenő dr. a jóhírnévrontásnak bűncselekmennyé való deklarálására. Fazekas Oszkár dr. az iparjogvédelmi törvények többirányú reformjára, Baumgarten Nándor dr. a berni unióba nem lépett államokkal egyezmények kötésére tettek javaslatokat. Az elnöki gyűlés Pollák Illés, Kuncz Ödön dr.. Bálás P. Elemér dr., Bernauer Zsigmond, Neumann Károly dr., Ranschburg Nándor dr., Palágyi Róbert dr., Malonyai dr. hozzászólása után a javaslatokat kiadta az egyes szakosztályoknak. Az elnöki gyűlés végül a kamara közgyűlése által választott zsűritagokat az egyesületi tagok sorába meghívta. „UJSAG0ZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucea 9. Üzemvezető: Gunesch György.