Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám

IPARJOGI SZEMLE 3 egyes konkrét esetek kapcsán kifejezésre juttatni. A kamara e feladatának nézete szerint minden tekintet ben megfelelt é.s az érdekeltség megnyugvással fogadja döntéseit. ttanschburg Viktor a kereskedői tisztesség fejlesztésére, ápolására és terjesztésére a kamarai zsűrik és választott híróságokat tartja a legalkalmasabbaknak. Ez egyébként szerinte a törvény intenciója, amely a kamarákat egyfelől mint tanácsadó és szakértő közegeket, másfelől mint döntő fórumokat veszi igénybe. ./ törvény ezt a célját szűkkeblűségével a maga teljességében nem érheti el, mert a kamaráknak ez a kettős célja szerinte csak úgy érhető el, ha a választott bíró ság kettős hatáskörét a kártérítési kérdésekre is kiterjeszti. Reméli, hogy a kamarák e szűkkeblű hatáskörükben is megtalálják a helyes megoldásokat és a törvény reformja már meghozza az érdekeltségnek a maga teljes hatáskörű bíróságát. Dr. Malonyai Emil a zsűri hatáskörének kiterjesztését kártérítési kérdésekre nem tartja kívánatosnak. Felszólalásában részletesen kifejti, hogy magánjogi viták tekintetében az alperes nem fosztható meg azon jogától, hogy ügyét az állam rendes bíróságai által bíráltassa el, különös tekintettel arra, hogy a tisztességtelen verseny eseteiben olyan felperes részéről pereltetik, akivel ő jogviszonyban nem is áll. Az instanciák megrövidítése szerinte oly vitáknál, ahol a döntés súlyos vagyonjogi szankciókat jelent, nem kívánatos. A kártérítési kérdések tárgyalása (különösen az effektív károké) végül hosszadalmas eljárást és bizonyításokat igényel, a választott bíráskodás pedig szerinte hoszszabb eljárásokra nem alkalmas. A zsűri által eddig hozott döntéseket illetően szóló örömmel látja, hogy a választott bíróság a gyakorlati élet felfogását tartja szem előtt; hogy az esetek egy részében a törvény intencióihoz képest a választott bíróság túl enyhe, ez nyilván az átmeneti idő elmultával meg fog szűnni. Kívánatos, hogy a zsűri véleményeinél, melyeket a polgári híróság előtt folyó perekben ad, ne tévessze szem elől, hogy helyzete nem az, mint amidőn pusztán a védjegytörvény rendelkezései értelmében törlési perekben véleményt adott s hogy felfogása az új törvén,// által adott hatékonyabb oltalom követelményeihez sím uljon. Dr. Bálás P. Elemér miniszteri osztálytanácsos elnöki zárószavában nagy vonásokkal vázolta a törvény életbelépése óta felmerült fontosabb jelenségeket s rámutatott a végrehajtási rendeletnek, továbbá a zsűri működésének és a bírói gyakorlat eredményeinek jelentőségére. Szükségesnek jelezte a végeladás körül Felburjánzott visszaélések kiirtása végett annak a kérdésnek napirendre tűzését, mennyiben volna kívánatos a végeladásra adott engedélyt általában leltár bemutatásaim; kölni s ezzel kapcsolatban mellőzhetetlennek mondta az anyaggyűjtést és az állásfoglalást abban az irányban, miképpen legyen általános rendelettel szabályozva a régeladások Ugye az engedély egyéb feltételei tekintetéhen. A zsűri működését általánosságban bírálva, annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a szakosztály tudomására jutott véleményekből és határozatokhói megállapíthatóan a budapesti zsűri nagyban és egészben eltalálta a helyes irányi és remélni engedi annál; az ideálnál; megvalósulását, hogy a zsűri bele tudja élni magái annál; az eszményi tisztességes üzletembernek a szerepébe, aki döntéseiben soha sem téveszti szem, elől, a Kant-i kategorikus imperatívusszal formulázható elvet, hogy csak azt szabad helyesnek tekinteni, ami a cselekvő életben általános szabályul elfogadható. Kívánatosnak jelezte a zsűri jelentőségének teljes érvényre juttatása, de kritikájának lehetővé tétele véget! is az összes kamarák ilynemű véleményeinek és döntéseinek beszerzését és közzétételét, nemkülönben a polgári és büntetőbíróságok joggyakorlatának legteljesebb számontartását és állandó megbeszélését. Ismertette végül a budapesti kir. büntető törvényszéknek azt a helyes döntését, hogy az ideiglenes intézkedés megtételérc a bűnvádi eljárás megindítása, tehát a feljelentés megtétele után a büntetőbíróság jogosult. A fölötte érdekes és magas színvonalon tartott ülés ezzel végei ért. Hazai jogesetek Üzleti verseny 21. „Minden megrendelő felünk 1 milliárd koronára van biztosítva arra az esetre, ha bármilyen természetű munkálatok folytán tűzkár, tárgyrongálás, vagy személyek sérülése történne". Az idézett hirdetés tekintettel arra. hogy a bemutatott szavatossági kötvények tanúsága szerint a.biztosítás még csak meg sem közelíti a kilátásba helyezett 1 milliárd koronát (380 dollár), továbbá a kötvényben oly megszorítások és kikötésele vannak, amelyek illuzóriussá tehetik a biztosított öszszegek kiutalását, illetőleg a szerződés événytelenségét. vonhatják maguk után, a kamara a fenti közlést oly hirdetési eszköznek tekinti, amely valótlan és a fogyasztóközönség tévedésbe ejtésére alkalmas adatot tartalmaz. E hirdetés tehát meg nem engedett eszközök kel igyekszik a hirdető irányában a kizárólagos bizalom felkeltésére és tömeges munkálatok megszerzésére, másrészt a többi hasonló iparvállalatok jóhímevének é.s megbízhatóságának megrontására alkalmas. (Bpkarn. Jury. XII., 18.016.) 22. „Egyszínű (világoskék) csomagolások lényegesen eltérő ábrái elemekkel". Felperes világoskék színű és a forgalomban közismert kékítőáru csomagjai alapján kéri az alperesi, egy árnyalattal világosabb kék színben alkalmazott kékítöárú csomagoknak a használatból való kivonását. Felek egyességet kötötíek a budapesti kamara választott bírósága előtt és a kamara irodájában letétbe helyezték azokat a kölcsönösen egymás vállalati1 ismertető jeleként elfogadott kékszínű csomagolásokat, amelynél felperes sötétebb és alperes világosabb kék színt nem alkalmaz csomagolásain. (Bpkarn. Vál. Bír. 13.617—1924.) 23. „Paradicsomi ágyak" — „A jó ágy PARADICSOM". Felperes a forgalomban közismert „Paradicsomi ágyak" vállalati megjelölése alapján panasz tárgyává teszi az alperes által üzleti reklámtábláin alkalmazott „A jó ágy PARADICSOM" reklám megjelölést. Felek a választott bíróság előtt egyességet kötöttek, amelyben alperes a panasz tárgyává, tett reklám megjelölés abbanhagyására kötelezte magát. (Bjikam. V. B. 16.350—1924.) 24. „Zirner itt!" Az üzleti bejárat előtt lévő uccai lámpára szerelt reklámtáblán alkalmazott e megjelölés használata ellen emelt panaszt, a kamara indokoltnak tartja, mivel kétségtelen, hogy az alperes cégének ily rövidebb alakban történő használata és pedig akár alperes hátrányára, akár előnyére, alkalmas lehet felperes közvetlen közelében (ugyanabban az uccában. kh. 60 lépésnyi távolságban) lévő hasonló elnevezésű felperesi céggel történő összetévesztésre. — Alperes a kamara nézete szerint a konkrét esetben teljes cégszövegének a feltüntetésére kötelezhető. (Bpkarn. Jury. Í924/IX., 14.572.) 25. Az emberi hiszékenységre alapított reklám. Egy budapesti cég Williams Smith néven mint „gazdag" amerikai „rokon", közvetlen, meleg, kézírásos levélben 100 dollár érkezését jelenti a „rokon" A^evőközönségének és a régi rokonság felújításának reményében és viszont szívességek beigérése mellett az érkező összeg ellenében, cégét ajánlva, többrendbeli áru beszerzését és mielőbbi választ kél'. A kamara a konkrét esetben az emberi hiszékenységre alapított (parasztfogás) reklámot lát. A tömeg, főleg a kevésbé intelligens közönség az ily bizalmas, családi jellegű, főleg Amerikával kapcsolatos levél tartalmát, a vele közölt adatok helyességét, vagy igazságát nem igen latolgatja, hanem ítéletét főképen érzelmi alapon alkotja meg és épen ezért könnyen befolyásolható, szuggerálható. Bár a panaszos levelek tanúsága szerint a rokonok égés/, hadserege vonult fel. akik a levélben felsorolt szövetfajtákat már előre bevásárolták és csak azután érdeklődtek a hajóstársaságnál a 100 dollárt hozó amerkai után. a kamara anélkül, hogy a felsorolt panaszos levelek valódiságát kutatta volna, a panasz tárgyává tett levél tartalmát, annak tendenciózus beállítását és szövegezését az üzleti jóerkölcsök szempontjából kifogás tárgvává teszi és a korlevelek szétküldésének azonnali beszüntetését javasolja. (Bpkam. Jury. 1924. VII.. 10.169.)