Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám

Megjelenik minden hó 1-én. ^n^^W ^'K. TT" ^^^^^ ^^^^^A "TBT Az mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" ^ 7\ 1 I / ^# I ..IPARJOGVEDELMI'EGYTSSÜLET-- tagja i rendes melléklete. 1^ / % I H "W I tagsági járulékul kapják. 1 Jn/-\iv.I vj v_Ji SZEMLE Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik : D« BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, D* FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 64-01, 123-18 Az Iparjogvédelmi Egyesület vitaülése Felszólalások a kamarai zsűrik és választott bíróságok joggyakorlatához Lázas és lelkes tevékenység-, ügybuzgalom és ügyszeretet, komoly és mélyen járó szaktudás jellemzi az Ipái-jogvédelmi Egyesület belső életét. A munka még' csak forrásban van, a nagy anyaghalmaz niegmunkálatlan, de a vezetés erős, biztos keze és éles szeme már megtalálta a helyes irányt, amelyen a reformáló munkásságnak haladnja kell. Az alábbiakban a versenyügyi szakosztály megalakulásáról és vitaülésévől számolunk be. A versenyügyi szakosztály 192:"). évi március hó 6-iki vitaülésén Pap Dezső dr. keresk. min. államtitkár elnökölt. Bevezető szavaiban utalt arra a súlyos válságra, amely a hitel és fogyasztási krízis nyomán a kereskedelniet és ipart egyaránt sorvasztja. A magyar kereskedelemnek és iparnak, ágymond, hogy a fogyasztóképesség csökkenését ellensúlyozza, óriási erőfeszítéseket kell tennie. Nagyon érthető, hogy a megélhetés törvényének ereje ilyen körülmények között megsért más törvényeket és az élelmesség, amidőn a puszta megélhetésért is a legádázabb harcot vívja, oly területekre téved, ahol lépten-nyomon beleütközik az erkölcsi jogrendbe, oly találékonyságra vetemedik, amelyet az intézményes jogrend meg nem engedhet. Amióta a világ áll. talán még sohasem lendült ki az emberiséggazdasági élete egyensúlyozott voltából elannyira, mint az utóbbi esztendők során és bizony várva-várjuk, hogy lecsitulnak-e azok az izzó fájdalmak, amelyek az emberiség lelkét az állandó kétségbeesés martalékává teszik és létrejön-e egy lehiggadt állapot, amely nélkül minden munkánk és törekvésünk meddő marad. Manapság, úgymond, minden a közgazdasági élet restaurálásától függ és az Iparjogvédelmi Egyesület feladata, hogy a törvényhozásba bevont zsűritagok, a bíróságok, általában a jogász- és műszaki elem együttműködésével a helyes, egészséges kereskedelmi és ipari közfelfogás kialakulására törekedjék, okos és bölcs tanács kozásaival, tárgyilagos kritikájával a zsűri, a rendes és választott bíróságok döntéseit figyelemmel kísérje, azokat esetleg helyes irányba terelje: a tudomány és a gyakorlati eszközök felhasználásával a magyar kereskedelmet és ipart ebből az éles versenyharcból erkölcsi reszteség nélkül kivezesse. (Elénk éljenzés!) Bányász Jenő dr. kamarai titkár meleg szavakkal üdvözli Pap Dezső dr. elnököt, a kereskedők és iparosok lelkes és őszinte barátját. Hogy egyesületünk, úgymond, egyik legfontosabb célját, a kereskedő- és iparos érdekeltségnek a jogszolgáltatásba való bevonását elérhette, köszönhetjük azoknak a kiváló egyéniségeknek, akik a Tvt. előkészítő munkálataiban résztvettek. Köszönetet mond Schúster Rudolf dr.-ti&k, a szabadalmi felsőbíróság elnökének, aki első ízben iktatta a javaslat-tervezetbe a kamarai zsűrik és választott bíróságok intézményét és Kuné? Ödön dr. egyetemi tanárnak, aki lelkesedéssel és meggyőző érvekkel támogatta a budapesti kamara vonatkozó javaslatait. Elismeréssel említi Pap Dezső dr. államtitkár és Bálás P. Elemér dr. min. o. tanácsos neveit, akik a javaslat-tervezet e rendelkezéseit törvényerőre segítették és Beek Sala dr.-t, aki a kamarai választott bíróságok hatáskörének bővítése érdekében fejtelt ki értékes tevékenységet. Vázolja a sajátlagos gazdasági helyzetet és reámutat a megélhetés létfeltételeinek az el lanyhulására, amely gazdasági helyzet a zsűri és választott bíróságok szakvéleményeit, illetve döntéseit erőteljesen befolyásolja. Hangoztatja, hogy a törvény a kamaráknak igen fontos szerepet ad, fontosabbat, mini a bíróságoknál. A kamaráknak a törvény Ugyanis kettős szerepet biztosít: egyfelől a kereskedői tisztesség fejlesztését és ápolását, tehát nevelő erőt, másfelől az abbanhagyás iránt folyamatba tett peres ügyekben ítélkező hatalmat. A kamaráknak, illetve a kereskedő- és iparosérdekeltségnek a törvénykezésbe való ilyirányú bevonása nóvum az egész világ törvényhozásában, amiért is kiváló érdekek fűződnek ahoz, hogy a kamarákat e tevékeny-; ségükben a/ üzletvilág a sajtit jól f<el fogót I érdekében a legerőteljesebben támogassa. Dr. Beek Salamon előadó két kérdésre kíván kiterjeszkedni. Az első a kamarai választolt • bíróság hatáskörének, a másik a választott bírósági tárgyalás nyilvánosságának a kérdése. A törvény értékes jogokat biztosított az autonómiának, amikor a kamarai választott bíróság intézményét életbe hívta, de ugyanakkor, amikor az autonómiának a bíráskodás jogát megadta, ezt a bíráskodási jogot igen lényegesen korlátolta azzal, hogy a választott bíróság hatáskörét csupán az abbanhagyási perekre adta meg és ezzel a választott bíróság hatásköréből kirekesztette a tisztességtelen versennyel kapcsolatos kártérítési keresetek elbírálását. Ez a korlátozás sok esetben azzal a következménnyel is jár, hogy még az abbanhagyási per sem kerül a választott bíróság elé, mert ha a fél kártérítési követelést is akar érvényesíteni és ezen igényével a törvény rendelkezése értelmében a választott bírósághoz nem fordulhat, hanem kénytelen a polgári bíróság elé menni, akkor a kártérítési igény magával viszi az abbanhagyási igényt is a polgári bírósághoz és így a kamarai választott bíróság elől ezen a réven számos abbanhagyási per is elvotiatik. A választott bíróság a kártérítési követelések elbírálására azért is alkalmasabb, mert a polgári bíróság az itt szóbanforgó kártérítési követelések elbírálására kevesebb érzékkel bír, különösen a kártérítés összegszerűségének megállapításánál, mint a választott bíróság. Adandó alkalommal tehát igyekezni kell a választott bíróság hatáskörének ezen ki-