Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám

IPARJOGI lapjában, nem helyezheti forgalomba üzlete kőiében, nem vetítheti a moziban, egyszóval nem használhatja fel verseny céljára. Kétségtelen továbbá az is, hogy a szerző e müvét átengedheti korlátok nélkül és korlátozva is. Az pedig, akire a jogot átruházta, ugyanazokkal a védelmi eszközökkel élhei a védelmi időn belül, mint maga a szerző. Aki tehát a módéit, az üzleti tisztességbe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző módon megszerzi és pedig: versenytársának alkalmazottai révén, a műhelybe, a modelek „lenézése1, céljából való betolakodással, a daraboknak „próba" cégére alatt való elvitele és verseny célzattal történő felhasználása által. Szükséges azonban, hogy mindeme ténykedés i'ersenycélzattal történjék és a modelt a versenyző (a versenytőrs) az üzleti tisztességbe, vagy a jó erkölcsökbe ütköző módon szerezze meg. E megállapítások a vevő által megvett és a közvetlen környezet által (tehát nem versenyző célzattal) felhasznált modelek kérdését nem érinti. (Bpkam. 32.312—1925.) 127. Vevők fogdosása. A kamara a vevőknek az uccáu tolakodó, erőszakos módon történő fogdosását tisztességtelen versenynek minősíti. (Vita tárgyát sem képezheti, hogy a vevőnek valótlan adatok állításával [,,a szomszéd üzlet is tőlem vásárol", — „inkább vásároljon a főüzletben"] való csalogatása ugyancsak tisztességtelen verseny), A kamarai vélemény utal arra, hogy ez évtizedes, felette sajnálatos üzleti eljárás ellen eleddig sem a vevők, sem a járó-kelők, sem pedig a közvetlen versenytársak komoly panasszal nem éltek és így a törvényes rendelkezések szigorú alkalmazását méltánytalannak tartaná. E kétségkívül a jó erkölcsökbe ütköző eljárások lépésről-lépésre szüntetendők meg. Az évtizedes üzleti szokásoknál (a törvény alkalmazásánál) mindenkor a törvény nevelő célját és hatását kell szem előtt tartanunk. (Bpkam. 31.855—1925.) 128. „Éléstár" üzleti megjelölésnek más versenytárs részéről üzleti cégtáblán történő használata megtévesztő. Tekintettel ugyanis arra, hogy „Éléstár megnevezés alatt az üzleti életben általában a felperesi vállalatot értik, 'e névnek más versenytárs (alperes) részéről történő használata olybá tüntetheti fel alperest, az alperesi vállalatot, mintha felperesi vállalattal üzleti összeköttetésben volna, mintha felperesnek fiók-vállalata volna. (Bpkam. 29.564—1925.) 129. Budapesti ingatlanokat kezelő és karbantartó rt. egyegyfelől, Házkezelő és karbantartó rt másfelől, nem hasonló, hacsak felperes nem igazolja, hogy vállalatát az üzleti életben kezelő és karbantartó megjelölés alatt ismerik és keresik. (Bpkam. 29.922—1925.) 1.10. A kereseti alkalmak jobb kiaknázása céljából egyeKÜlésekbe, kartelekbe, avagy ringekbe való tömörülés, az áraknak kartelszerű megállapodásokkal történő ílxirozása, a beszerzési vagy az átlagárnál olcsóbb eladások, különböző előnyök megújítása (bonrendszer stb.) a megfelelő forma határát betartó, habár éles bírálat (amennyiben nem gyűlölködő módon történik, nem fenyegető, nem burkolt támadás, stb.), még az üzleti tisztességbe vagy a jó erkölcsbe nem ütközik. 131. A vevőközönség félrevezetése. Alperes beköltözött felperes volt üzletébe és a vevőket, akik a volt tulajdonost keresték, félrevezeti oly irányban, hogy az üzlet, amelybe belépett (az alperesi üzlet) azonos azzal az üzlettel la felperesi üzlettel), amelyben azelőtt is vásárolt. (Az üzlettulajdonos „jelenleg" nincs itt!) Alperes e/, üzleti eljárása tisztességtelen verseny. Í32. A nemzetközi árumintavásár pecsétjének magános, bár a vásáron résztvevő cégek részéről történő alkalmazása: tisztességtelen verseny. 133. Az a körülmény, hogy a versenytárs olcsóbban adja el áruját, a szabad versenynek csak egy megengedett gyakorlása. SZEMLE 35 134. A hirdetett áruk raktáron nem tartása a togyasztók megtévesztésére irányul, amennyiben hazug versenyeszközök igénybevételével kívánja a vevőt üzletébe csábítani, hogy azután a raktáron levő áruit felkínálja, vásárlásra Ingerelje, Az ily versenytárs meg nem engedett eszközzel (hazugsággal, tetézve a raktáron nem levő áruk olcsóságával) vonja el versenytársától annak rendes vevőjét. 135. „Minta-pince" magáncégek hirdetéseiben a vevőközöuségnek az áru származása tekintetében való megtévesztésére alkalmas. 136—143. „Anyagi nehézségekkel küzd", „Nincs a vállalat fentartásához elegendő forgótőkéje", „Véres kommunista volt", „Minden áron elad, hogy felesége toalett-költségeit és költséges passzióit fedezhesse", „Áruja fabatkát sem ér", „Xeni szakember", „Pontatlan munkás", „Arai megbotránkor.tatók": e kitételeknek híresztelése hírnév- és hitelrontás. Amennyiben azonban megfelel az igazságnak, (nem gyűlölködő, nem fenyeget, nem burkolt támadás) — jogos kritika. A befeketítés végletébe át nem csapó jogos kritika egymagában még nem tisztességtelen verseny. A versenyküzdélemből csupán azokat az eszközöket kell kikapcsolni, amelyekkel a versenytárs valamely tisztességesen dolgozó ,-ersenytársát valótlan adatok híresztelésével megkárosítja, a megengedett határt túllépő jogosulatlan beavatkozásával versenytársát kereskedelmi, illetve ipari tevékenységének gyakorlásában korlátozza. 144. A magyarosított név és a korábbi családnév együttes használata. Bachrueh A. Utóda cég panaszt emelt a kamarai választott bíróság előtt a „Bíró-Baehruch" név használata ellen. Felek az első tárgyalás után peren kívül egyességet kötöttek. A tárgyalás során ugyanis megállapítást nyert, hogy alperes a „Btró-Baohruch" nevet több mint egy évtized ót;i használja és e név, mint az ő (alperes) személyi neve a forgalmi körökben általánosan ismert volt. Az egyességbe alperes kötelezettséget vállalt az iránt, hogy továbbra is a volt és magyarosított nevét egyenlő nagyságú betűkkel és együttesen alkalmazza. 145. „Posztókereskedelinl" megjelölés alatt, panaszos állítása szerint, a forgalmi körök az ő (panaszos) vállalatát értik. E megjelölés, ha mingyárt egy markáns („P .. ") vezérszóval együttesen nyer is alkalmazást, alkalmas lehet arra, hogy a vevőközönség a szembenálló versenyvállalatott felcserélje, összetévessze. Felek a választott bíróság megalakulása előtt egyességet kötöttek. Alperes cégéből elhagyta a „Posztók-n'skedelmi" megjelölést. 146. Üzleti titok. (Bizalmas feljegyzések a telefonkönyvben.) A hivatalos telefonkönyv, ha abban az üzlet természetének megfelelően a címek mellé előre meghatározott jelentéssel bíró jeleket alkalmaznak, amely jelek jelentését csak a cég alkalmazottai ismerik és amelyek alapján a címek üzleti látogatása történik, felbecsülhetlen értékű könyvvé válik. Az ilyen speciális üzleti céloknak megfelelően kijelölt telefonkönyv, amennyiben azt a cég bizalmasan kezeli és az idegenek részéről hozzá nem férhető, üzleti titkot is képez. E könyvnek az üzletből való jogtalan, engedelem és bejelentés nélkül történő elvitele és más versenytárs üzletkörében való felhasználása a könyv eredeti tulajdonosának kiszániithatlan károkat jelent, üzleti ténykedését huzamosabb időre megbéníthatja. (Bpkam. - 30.379-1925.1 147. Üzemi titok. Uipszáruk fényezett festést- panaszos szerint az ő újdonságát képezi. Panaszlott, akivel e tárgyak forgalombahozatala érdekében tárgyalt, az üzemi titok felhasználásával silány utánzatokat készített, felkereste panaszos