Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám

36 IPARJOGI SZEMLE vevőit, akik a silány utánzatot Látva, panaszos üzleti megbízóit nem is fogadták. A kamara felfogása szerint szákértő útján döhtendő el, vájjon a panaszos üzemi eljárása (a gipszáruk festése, fényezése) újdonságnak, /'ttoknak tekinthető-e, amelynek ntánképzése csak az esetben lehetséges, ha azt a versenytárs ellesi. Ami nem titok, amit a versenytárs szaktudása révén utánképezhet, amit a jó erkölcsökbe nem ütköző módon szerzett meg, annak abbahagyására nem is kötelezhető. (Bpkam.) 148—150 Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. Az 1895. évi XXXVII. te. 1. §. értelmében tisztán szellemi tevékenységnek módszerei nem szabadalmazható találmányok. A bejelentés tárgya ugyanis lényegében nem más, mint mozgóképek tárgyának megválasztása. Se n a mozgókép előállítása, sem annak hasznalata nem változik meg. A kép tárgyának (seenariuin, reklám) megvalósítása nem a mozgókép ipari előállításának művelete. Többfélé elsőbbségi nap esetén a/, utolsó dátumú elsőbbségi nap nem adható meg az egész bejeleölés elsőbbségi napja gyanánt. A bejelentés szét nem választása életén, csak a magyar bejelentés napját lehet megállapítani. (A m. kir. szabadalmi bíróság végzéseiből.) 151—152. Ipari mintaoltalom. A kincstár által egy meg határozott katonai dolmánygombra kiirt pályázati tárgy ipari mintaoltalom tárgyát nem képezi. Az ipari minta letételé; megelőző időben forgalomba hozott, mintaként a forgalmi körökben ismert kerítés-forma törvényes oltalmat nem élvezhet. (A keresk. min. határozatai.) 153. Az a/, állítás, hogy a „versenytárs tisztességtelen fegyverrel küzd", — „tisztességtelen versenyt folytat'-, még ha meg is felel a valóságnak, indokolttá teszi .••/. abbanhagyás iránti kérelmet, ha a támadás kizárólag, vagy főleg á versenytárs gazdasági lönkretevésére irányul, avagy a kifogás alá eső cselekmény kevésbé súlyos természetű. Az egyesületből való kizárás súlyosabb természetű, ha bizonyos üzleti előnyökkel (pl. luxus-adó, báreák vezetése alól való mentesség) jár. A versenytárs botlása még nem jogositja fel a versenytársakat arra, hogy pálcát törjenek felette. Jogukban áll a tisztességtelen versenytárs ellen való védekezés, főleg a szakntM tekintélye érdekében, ez a védekezés azonban távolról sem jelenti már most. azt, hogy az illetővel szemben minden eszköz megengedett. (Rg.) 154. „Triton" — „Tre Torn" védjegyek hasonló árukon alkalmazva megtévesztő módon hasonlóak. Az összehasonlítás alkalmával mindenkor az emlékezetben megmaradó hangzás és grafikai megjelenés a mérvadó. (Ausztria Bm. f. H. n. V. 1924. Z. (54.434—50. M.) 155. „Mokkabona" szóvédjegy törvényes oltalmát az oszrák véd jegy hatóság elismeri. Az áru összetételére, minőségére való utalás egymagában véve még nem lehet ok arra, hogy az ily szómegjelölés törvényes védjegyoltalma megtagadtassék. Ha az illető szóösszetételre az áruminőség megjelölése céljából a szókincsnek szüksége nincsen, úgy az Uy szó törvényes védjegyoltalma ellen (megfelelő szűkebb oltalmi körben) kifogás nem emelhető. A szóvédjegy mindenkor a maga összetételében bírálandó el, szóelemzéseknek helye nincs. -(Ausztria: Bm: 1924. Z. 65.323—50. M.) 156. „Elbe" megjelölés Drohobyc-ban fekvő vállalat árain nem nyerhet alkalmazást, még az esetben sem, ha a védjegy tulajdonosának az Elbe mellett is vállalata van. A védjegy bejelentése alkalmával a vállalat helyéül Drohovicz jelöltetett meg- és a védjegyjog természetéből folyik, hogy a védjegy a védjegyes vállalattal szoros, elválaszthatatlan összefüggésben van. (Ausztria: B a. 1924. 62.175—50. M.) 157. „Hammer" és „Hammerseife" megtévesztő módún hasonló. A/, a körülmény, hogy a szembenálló szavak eltérő adjusztálásban és ábrái elemekkel kapcsolatban alkalmaztatnak, mérvadó nem lehet. A csupán szóból vagy szavakból álló, szabályszerűen belajstromozott védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog ugyanis a védjegynek nem csupán a letett alakban való használatára, hanem annak minden olyan kiállítására is kiterjed, mely a védett szót vagy szavakat akár egészben, akár részben más betűjegyekkel, színekben vagy nagyságban adja vissza. (Ausztria: 1924. 64.203—50. M.) 158. A vállalat megszűnése hivatalból, észlelendő. Panaszjognak tehát ily esetekben helye nem lehet. (Ausztria: Bm. 1924. 76.968—50. M.) 159. Óvás! Oly cselekményből, amit a versenytárs nem is tesz, meggyanúsítja a versenytársat a vevők előtt, olybá tünteti fel, mintha azt valóban elkövette volna. Fokozza ezt a gyanúsítást, ha még megjegyzi, hogy mindazok, akik versenytársától a kérdéses árut beszerzik, büntetendő cselekményt követnek el. (Ausztria: Oberste (i •richtshoí Ob. I. 275—24.) 160. „OG., OC, OK. betűjegyek a német gumiszakmában általános alkalmazást nyertek abban az időben (1919), amidőn azt az egyik versenytárs a maga javára bejelentette. A német szab. hivatal az idézett bctűjcgyekből álló védjegyek törlését elrendelte, (üeschw. Abt. 23.955 3b—1925.) 161. „Hemag" és „Demag" nem hasonló. A német szabadalmi hivatal e két szó eltérő voltának megállapításánál utal arra, hogy a védjegyek hasonlóságának az elbírálásánál analógiák nincsenek, minden egyes esel külön-külön elbírálandó. A konkrét esetben figyelembe veendő, hogy mindkét szó cégnév rövidítéséből származik, a „mag'* végszó általános és így a közönség a szó elejére ügyel, amely az indokolás szerint eltérő, végül mérlegelés tárgyát képezte, hogy az idézett szavak által megjelölendő áruk értékes anyagok. (199/23— 1925.) 162—163. „Sealtex"—„Sealpax". továbbá „It's Osee-Kóla és Cola—Cola" szavakból álló védjegyek hasonlóságát az Északamerikai Egyesült-Államok szab. bírósága kimondotta. 164. A kereskedő becsülete. Ha valaki egy kereskedőről azt a valótla:i hírt terjeszti, hogy az illető fizetésképtelen lett. becsületsértést követ el még akkor is, ha. a hírt általános pénzügyi krízis idején terjeszti, amidőn tudvalevőleg a kereskedők önhibáján kívül bekövetkezett és napirenden levő fizetésképtelenségek miatt egyeseknek szemrehányást lenni nem lehet. 165. Már feledésbe ment, illetve a sajtó közlései folytán köztudatba át nem ment közlések újabb leközlése tisztességtelen verseny. (Hg.) 166. Üzleti leveleknek tendenciózus, kihagyásokkal való közlése tisztességtelen verseny. (Ug.) 167. Ha a versenytárs versenye tisztességtelen volna — meg nem jogositja fel a konkuricnst arra, hogy a tisztességtelen versenyt, hasonlóképpen viszonozza. (Rg.) 168. „Azelőtt — és most", — amennyiben a korábbi árak valótlan módon vaunak feltüntetve, hogy ezáltal igen előnyös vétel látszatát keltsék, úgy az ármegállapítás tekintetében megtévesztésre alkalmas adat közlésének esete forog fenn. (Rg.) „UJSAGOZEM" könyvkiadó ét nyomda rt, Budapest, VIII., Rökk Szilárd uccu I. Üzemvezető: Gunesth György.