Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az eszmei javak egyesületeinek fúziója

4 IPAlMOdI SZEMLE ji szokásos figyelem mellett a közönség félrevezetésére alkalmas, illetve hely) nem álló következtetésekre vezethet. (Bpkani. 1925 XII., 18.016.) 11. „Addig is, amíg ezért és régebbi reklámhajhászásaiért, továbbá a kereskedői tisztességbe ütköző eljárásáért illetékes tényezők előtt vonjuk felelősségre, óva intjük a közönséget, hogy ennek az üres és tisztességtelen reklámnak felüljön" szövegű hirdetés, bár az óvás közzétételének alapját képező alperesi hirdetés ;i Ttv. 2. §-a alapján kifogás tárgyává tehető a kannáira nézete szerint a Ttv. 13. szakaszába ül kőzik, mivel alpe res múltját, üzleti tevékenységét általában oly súlyos kritika tárgyává teszi, mely a jogos kritika megengedett határát túllépve, fölötte alkalmas az alperes vállalai hírnevének és üzleti hitelének veszélyeztetésére. (Bpkam. Jury. XTT., 1S.016.) Védj egy olt alom 18. Összbenyomásuk tekintetében eltérő védjegyábrák hasonlósága. Az ábrák mellett alkalmazott szavak védjegyjogi jelentősége. Felperes keresetéhen hangsúlyozza, hogy védjegyének ható eleme az oroszlán ábrája és a védjegye a forgalomban, mint _ „oroszlán védjegyű cérna'' vált általánosan ismeretessé. Az alperesi védjegyekben, úgymond, ugyancsak az oroszlán szerepel, mint „védjegy" és az a körülmény, hogy az alperesi védjegyek két, egymással szembenálló oroszlán ábrát tüntetnek fel, mitsem változtat az oroszlán képnek, mint védjegynek, illetve árujegynek származási-jegy karakterén. Az alperesi védjegyek felperes szerint a fogyasztóközönségben azt a tévhitet alkalmasak kelteni, hogy az alperesi védjegyekben feltüntetett „oroszlán védjegyű áruk" a felperesi vállalatból származnak. Az oroszlán ábra megjelölés szerinte tehát származási-jegT jellegével bír és így az alperesi védjegyekben szereplő egyéb szómegjelölések („Nap". „Hold"), ábrái alkatrészek az oroszlán ábra származási jellegének háttérbe szorítására alkalmatlanok. A kamara a felperesi és alperesi védjegyek megtévesztő hasonlóságát állapítja meg. Kétségtelen, úgymond, hog-y a szembenálló védjegyek összbenyomásuk tekintetében eltérő képet adnak, kétségtelen továbbá az i's. hogy az alperesi védjegyekben alkalmazott egyéb, a védjegyjog szempontjából markáns alkatrészek (szó és ábrás elemek) az oroszlán motívumot feltüntető ábrát háttérbe szorítják és így az oroszlán ábrázolás (a szembenálló két oroszlán) az alperesi védjegyeknek kiemelkedő, domináló részét nem alkotja, nem ötlik élesen a vásárló szemébe, mindazonáltal a kamara nézete szerint az alperesi védjegyekben alkalmazott oroszlán ábrázolás, az alkalmazási mód (kör alakban feltüntetve) továbbá a „védjegy jellegnek" a feltüntetése, e motívumnak származási-jegy jelleget ad és így a közönség egyes vásárlóiban e jelzés az áru származása tekintetében tévhit felkeltésére alkalmas lehet. A kamara nézete szerint tehát az a ténykörülmény, hogy a vásárlóközönség' még' oly csekély része is az alperesi védjeg-yben a fent leírt módon alkalmazott oroszlán ábrázolás által az áru származása tekintetében tévedésbe eshet, a maga részéről a szembenálló védjegyek hasonlóságát megállapítja. A kamara tudatában van annnk, hogy a hasonlóság megállapításánál a védjegyjogi elveket teljes szigorúsággal alkalmazta, véleménye megalkotásánál azonban nem hagyhatta figyelmen kívül a felperesi oroszlán védjegynek az alperesi védjegyekben, ha mindjárt eltérő alakban is, de megtévesztésre alkalmas formában és védjegyként való felhasználását (Bpkam. Jury. 1924'L 24.320.) 19. „Herend" megjelölés Herenden gyártott porcellánra utal. Herenden történő égetés és herendi iparművészek festése még nem jogosít fel a „Herend" megjelölés használatára. Az alperesi védjegyek egy félkör alakú szalagba írt „Herend" szóból és fölötte alkalmazott nég-ylevelü lóhere ábrájából állanak. Az alperesi védjeggyel szemben áll felperes régi és internationáli san ismert árujegye, amelyhez felperes előadása szerint az alperesi védjeg-yek megtévesztő módon hasonlóak. A kamara ama felfogásának ad kifejezést, hogy a „He rend" megjelölés oly porcellánárukon alkalmazva, amelyek nem Herenden készülnek, nem Herenden gyártatnak, alkalmas arra, hog'y a fogynsztóközönséget az áru előállításának helye tekintetében tévedésbe ejtse, illetve tekintettel arra, hogy porecllánárukat Herenden ezidőszerint kizárólag a felperesi vállalal gyárt, továbbá a felperes vállalatának árui, mint Herenden gyártót porcellánáruk váltak a forgalomban általánosan Ismertté, alkalmas arra, hogy a fogyasztókÖzönseg egyes rétegei a „Herend"-] megjelölésben felperes válla-, tatából kikerülő eredeti árura, illetve a felperesi vállalatnak egy Újabb keletű, esetleg újabb gyártási eljárással készített porcellánárujára következtessenek. Az a körülmény, hogy alperes herendi iparművészekkel festeti idegen származású poreellánjait, hogy továbbá e festményt állítása szerint, Herenden felállított kemencében égeti, a kamara nézete szerint a fent előadott okoknál fog-va még nem adhat alperesnek jogot arra. hogy poreellánjait „Herend"-i megjelöléssel, mint származási jelzővel lássa el. A kamara nézete szerint tehát ali>ercs, amennyiben a „Herend"-i megjelölést védjegyeiben, illetve helyesebben védjegyes áruin alkalmazza, úgy azt oly módon tartozik feltüntetni, hogy a fogyasztóközönség az első tekintetre tisztában legyen azzal a ténnyel, amely alperes állítása szerint meg is felel a valóságnak, hogy tudniillik az alperesi vállalatból kikerülő porcellánárukat Herenden festi és Herenden ég-eti. Az előadottak alapján a kamai-a nézete szerint a „Herend"-i megjelölésnek a feltüntetése (főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy alperes oly tárgyakat is hozhatna forgalomba, ahol a festésnek (pl. fehér szobrok) teljesen alárendelt szerepe van) alkalmas a fogyasztóközönséget az áru származása tekintetében tévedésbe ejteni. (Bpkam. Jury. 1923 X. 24.471).) Cégtilalom 20. A eégbitorlás késői megindítása folytán jogvesztés. A Kúria különös tekintettel arra, hog-y felperes ,a vitatott eégbitorlás megszüntetését, bár arról tudomással bírt, egy és félévet meghaladó időn át nem szorgalmazta, hanem tűrte azt, hogy az utána alig pár hónap elteltével megalakult és 1921 márcrus hó 26-án bejegyzett alperes részvénytársaság cégszövegében az övével egyező „Géniasz" vezérszót használja, helyesnek találta a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy felperes ebben az esetben az alperes ellen a „Géniusz" toldatnak a cég-szövegből való kihagyása iránt eégbitorlás címén már az idő múlás okából sem léphet fel sikeresen keresettel. (Kúria P.. IV. 1561—1924. sz.) Szemle Meszlény Artúr dr. előadása. Az Iparjogvédelmi Egyesület közgyűlésének keretében tartotta Meszlény Artúr dr. egy. m. tanár, ügyvéd előadását a „Tisztességtelen verseny"-vö\. Ismertette a törvény vezérgondolatait. Kifejtette, hogy az üzleti tisztesség fogalma nem abszolút, hanem relatív fogalom, amely nemcsak foglalkozási és üzletágak szerint más és más, hanem az általános gazdasági, helyzethez képest koronként is változik. Fejtegette az összetéveszthetőség kérdését, melynél az átlagos vevő szokásos figyelmét kell alapul venni s hog-y a titoksértés, vesztegetés és hírnévrontás útján elkövetett tisztességtelen verseny ellen nemcsak a közvetlen sértettnek kell oltalmat adni, hanem a harmadik versenytársnak is ugyanúgy, mint például a cég és név bitorlásánál és az utánzásnál történik. A széles tudással és nagy elmeéllel előadott fejtegetéseket a jelenvolt nagyszámú és előkelő közönség mindvégig- feszült figyelemmel hallgatta és az előadót előadásának befejeztével lelkesen ünnepelte. Végezetül Nagy Ferenc tolmácsolta a hallgatóság elismerését és köszönetét s az idő előrehaladottság-ára való tekintettel a felvetett g-ondolatok megvitatását más alkalomra tartotta fenn. Az Iparjogvédelmi Egyesület elnöki tanácsa mái cius hó elején ülést tart, amelyben az egyes szakosztályok előterjesztik munkaprogramjukat. A Zsűri és Kamarai Választott Bíróságok joggyakorlata címen dr. Bányász Jenő kamarai titkár előadást tart, amelynek keretében ismerteti e két intézmény eddigi határozatait, illetve ítéleteit. Az előadást I vita követi. „UJSAGÜZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucca 8. Üzemvezető: Gunesch György.