Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 6-7. szám - A tisztességtelen verseny újabb nemzetközi szabályozása
24 IPARJOGI SZEMLE ges, hogy a .jogosulatlan céghasználat valamely bejegyzett kereskedő cégével szemben elkövettessék; hanem elegendő, ha az valakinek névjogát sérti; ez a cselekmén v tehát kereskedővel szemben is elkövethető; és elegendő az is, ha a jogsértő céghasználat valamely nyomtatvány tartalmában megnyilvánul. (Kúria P. II. 7209—1924/925. V.) Külföldi joggyakorlat 94—108. A védjegyes árunak más versenyvállalat által történő forgalomba hozatala. A védjegy-jog- és a szabadforgalom. Alperes, felperes (a védjegytulajdonos) engedélye nélkül, a védjegyes árut (aszfalt) kisebb darabokban is a felperesi védjeggyel („Gilsonite") hozta forgalomba. Raktáron levő áruit e megnevezés alatt hirdette. Felperes tiltakozik védjegyes úridnak hirdetése ellen, főleg a darabokban is forgalomba hozott védjegyes-áru ellen, mivel alperesnek módjában állhat más, tehát nem a felperesi vállalatból kikerülő árukat is a „Gilsonite" elnevezés alatt forgalomba hozni, amelyet egyfelől ellenőrizni nem tud, másfelől ő (felperes) nem is áll alperessel üzleti összeköttetésben, áruit Németország részé re kizárólag vezérképviselője útján szerzi be. Miután szakértő tanú igazolta, hogy alperes apijó1 darabokban is valódi „Gilsonite" védjegyes-árut hoz forgalomba, továbbá (nem kutatva annak eredetét) megfelelő mennyiségben tart „Gilsonite" árut raktáron, eljárása sem védjegybitorlásnak, sem tisztességtelen versenynek nem minősíthető. (Rg. II. 678— 1924.) — Az áruinegjelölés átalakulhat-e szabad árujelzéssé? A védjegytulajdonos kizárólagos joga, „Aspirin", „Aspirin Substitute", „Aspirin Ersatz", „Pyramidon", „Pyramidon Ersatz" hasonló. A védjegy nem monopólium. Az árumegjelölés is szabadjeggyé válhat, ha iá szó származására utaló jelentőségét, jellegét teljesen elvesztette. Ily átalakulás belajstromozott védjegyeknél (szavaknál) csak olyképpen képzelhető el, hogy a konkrét esetben^ a szabadjegy jelleg kétséget kizáró módon megállapítható és a használat általános. Ha a fogyasztók egy része a belajstromozott védjegy származására uta]|ó' jellegéről (hogy t. i. a szóval (a védjeggyel) ellátott árut kizárólag egy és ugyanaz a vállalat állítja elő, illetve hozza forgalomba (pl. Unicum-Zwack; Hunyady-Saxlehner; Talisman-Törley), tudomással nem bír, ha mingyárt a fogyasztók e része számbelileg tekintélyes is, még nem lehet ok a szabadjegy-minőség megállapítására. E kérdés elbírálásánál egyébként a szakkörük, a versenytársak felfogása a mérvadó. Egyes versenytársak részéről történő jogosulatlan használat jelentőséggel nem bírhat. Tarthatatlan és védjegyjogellenes ama felfogás, hogy a jól bevezetett védjegyes-áru monopólium jelleggel bír, vagyis megakadályozza a versenyvállalatokat abban, hogy egy közismert, az áru anyagához tapadó nevet (árunevet) hasonló vagy azonos összetételű árun ne alkalmazhassa. A közismertség a védjegytulajdonos évtizedes üzleti tevékenységének, egész generációk által kifejtett munkának iaz eredménye, amelynek jogos élvezete a védjegytulajdonost korlátlanul megilleti. Az „Aspirin" szó nem tekinthető árunévnek. Egy meghatározott vállalatra utal. Nem monopolizálja az általa megjelölt árut (más versenytársnak is m|3djában állhat ugyanazt a gyógyárut, de más elnevezéssel, forgalomba hozni). A védjegyoltalom kizárólagos jogot ad a szóvédjegy tulajdonosának — a versenytárs tehát e szót más szavakkal („Aspirin"-Substitute, Ersatz stb.) vagy eltérő ábrázolásokban, csomagoláson nem alkalmazhatja. Alperes az „Aspirin" szó felhasználásával, ha talán, nem is a fogyasztóközönség tévedésbe ejtésére törekedett, mindenesetre a felperes tulajdonát képező és évtizedes munkájával közismertté tett védjegyének jóhírnevét kívánta a maga (alperes) üzleti tevékenysége javára érvényesíteni. Ez eljárása pedig tisztességtelen verseny. Nem változtat e megállapításon ama ténykörülmény, hogy alperes külföldi eég megbízásából járt el és áruját külföldön hozza forgalomba. Alperesi vállalat felelősségre vonható1, mivel a kérdéses árut a saját hazájában adjusztálta. — „Schneemann Seifenpulver" — Schneekönig Seifenpulver" hasonló. A hó, mint a tisztaságnak a megjelölése, még nem jelzi feltétlen ez áru minőségét, vagyis még nem feltétlenül valamennyi versenytárs által szabadon használható minőségjelző szó. Külii nősen nem akkor, amidőn megállapítást nyert, hogy alperes későbben bejelentett „Schneemann" jelzésű áruit a felperesi áru mellett, bár huzamos időn át hozta forgalomba, áruival nagyobb mennyiségben és tervszerű reklámtevékenységgel mégis csak akkor lépett fel, amidőn a felperesi áru (Schneekönig) a háborút követő időben ismét nagyobb tömegekben jelent meg a piacon, amidőn érdekében állhatott áruinak a felperesi áruval történő felcserélése. (Rg. II. 711—23.) — „Papoose" — Pa-poose" hasonló árunemek védjegyeként alkalmazva megtévesztő, — egyfelől só, másfelől bors árun alkalmzva azonban már nem. Az a körülmény, hogy a két fűszerárut ugyanabban az üzletben árusítják, még nem feltétlen bizonyíték a megtévesztés lehetőségének az elbírálásánál. (Amerikai Egyesült Államok.) — A korábban hajhálók megvédésére bejelentett „American Beauti" hajdiszek és hajápolószereken védjegyként nem használható. (Amerika.) — „Vaporo" — Vaporub" gyógyáruk megjelölésére a forgalomban egymás mellett, mint két vállalat árumegjelölése, n'.era állhat meg. A későbben lajstromozott „Vaporo" töröltetett. Az a ténykörülmény, hogy az utánzó a védjegyábrában cégét is feltüntette, továbbá a megjelölést a következő formában alkalmazta, „V"-apor „O" a hasonlóság megállapításánál figyelembe nem vétetett. — „Mobiloil-Schmieröl" — „Mobilite-Motor feuerung"- hasonló. Utóbbi töröltetett. — Standard Condensed MUk" — „Standard Milk" hasonló. Uti/obi megjelölés, mint későbben lajstromozott védjegy, töröltetett. Az indokolás szerint az idézett szavakból álló védjegyekkel ellátott áruk is kiválóan alkalmasak arra, hogy a vevőközönség az ilykép megjelölt árukban ugyanazon vállalat tejtermékeit lássa. (Amerika.) RAT UND AUSKUNFT in iillcn Patent, Warcnzclclien Anseletíenhcitcn Kostcnlos J. Erdmaim & Co. B hirdetés ellen emel panaszt a Verband Deuischen Patcntaniwalte. A Landgericht e kérelmet elutasítja, a Kammergericht helyt ad. Az indokolás szerint a hirdetés tudatosan valótlant állít. (Ingyenes tanácsadás és útbaigazítás — mások illetéket szednek.) Az ítélet a szabadalmi ügyvivőt versenytársnak tekinti, annak dacára, hogy elismeri közérdekű tevékenységét, hangoztatja, hogy Ízléstelen és vásári lárma erejével ható lárma is a jó erkölcsbe ütközhet, főleg a konkrét esetben, amidőn panaszlott nem is szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi hivatal előtti eljárásra nem is jogosult. A bíróság figyelembe vette, hogy a szab. ügyvivők rendszerint a szabadalmi hivatal közelében helyezkednek el és így a reklám (a szokatlanul feltűnő, tolakodó elhelyezés) a jó erkölcsökbe ütköző módon hívja fel a közönség figyelmét egy meghatározott irodára. Megtévesztő oly irányban, hogy kevésbé tájékozott közönségben azt a hiedelmet keltheti, hogy hites szab. ügyvivővel áll szemben. — A versenyvállalat a legtágabb értelemben veendő. Nem kíván versenyvállalatot. Rendelések felvétele és azok továbbadása már vállalat jellegével bír és ez üzleti eljárás keretein belül, versenyző eljárása az üzleti tisztességbe ütközhet. (A szász Oberlandesgericht 4. polg. tanácsa. 250—24/1925.) — A versenytárs munkásainak, alkalmazottainak dolgoztatása. A jó erkölcsökbe ütközhet, ha kézen fekszik <a lehetősége annak, hogy a versenytárs ezáltal üzleti és üzemi titkok birtokába juthat. (O. L. G., Hamburg.) — „Szent M ...." borok elnevezésekép törvényes oltalmat nem élvezhet, mivel a közönség körében azt a hiedelmet keltheti, hogy az ily elnevezés alatt forgalomba hozott borok „Szent M . •." hegyén teremnek. E feltevés pedig nem felel meg a valóságnak. Nem változtat e megállapításon ama körülmény, hogy védjegytulajdonos „Szent M ..." kolostor közelében pincészetet rendezett be. (Német Patentamt.) — Likőr és csokoládé. Közismert a cégnévnek likőr-áru megjelölésként történő használata (Zwack", ..Gessler"). Kézenfekvő tehát, hogy a likőr-védjegyekkel ellátott csokoládéáruk a vevőben azt a hiedelmet kelthetik, hogy a csokoládéáru az általa ismert védjegyű likőrrel van töltve, illetve Ízesítve. (Német Patentamt.) — Elektrodental" — Elektrodentalwerk A.-G. Felperes fogorvosi műszereit „Elektrodental" elnevezés alatt hozza forgalomba és a fogyasztók körében ez elnevezés alatt a felperesi vállalat által előállított árukat értik. E ténykörülmény megállapítása után a drezdai O. L. G. (54/23—1924.) nem vette figyelembe alperes ama védekezését, hogy az „Elektrodental" elnevezés a villanyerőre berendezett fogorvosi műszereknek általánosan használt árumegjelölése, továbbá, hogy a szabadalmi hivatal az idézett jelzést minőségjelző volta miatt törölte. A bíróság döntő jelentőségűnek fogadta el ama tényt, hogy az „Elektrodental" elnevezés alatt a forgalomban a felperesi vállalat áruit ismerik és így e megjelölésnek más (alperesi) vállalat részéről történő használatát az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává tette. E megállapításnak megfelelően a bíróság kötelezte alperest, hogy az „Elektrodental" („Elektrodentalwerk") megjelölés használatát üzleti nyomtatványain és hasonló áruin hagyja abba, továbbá az „Elektrodentalwerk Aktiengesellschaft" szövegű cégét a cégjegyzékből töröltesse. „UJSAGOZEM" könyvkiadó ét nyomda rt., Budapest, VIII., Rökk Szilárd ueea I. Üzemvezető: Gunesch György.