Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 6-7. szám - A tisztességtelen verseny újabb nemzetközi szabályozása

22 IPARJOGI SZEMLE (ékkel fennállottak, a dolog természete szerint előbbutóbb jórészt helyreállanak és a mi részünkről minél intenzivebbé lesznek teendők. Különösen a balkáni szomszédokkal szemben hatékony támaszt nyerhetünk tehát egy oly nemzetközi egyezményben, amely bennünket, az azokkal intenzivebbé vált gazdasági érintkezésben, a szerzett jogok bármily természetű sérelmével szemben megvédeni alkalmas. 3. A lehetőség szerint törekednünk kell arra, hogy az Északamerikai Egyesült Államok által a háborúban elkobzott magyar védjegyek visszaszerzését, illetve a jogtisztelet és jogfolytonosság helyreállítását a nemzetközi egyezmények szelleme, tenorja és egyes intézkedései által is hathatósan elősegítsük és azoknak mintegy természetes folyományává tegyük. 4. Az oltalom kiépítésében és hatékonnyá tételében, a legmesszebbmenő követelmények felállításával, kétségtelenül a francia kormány vezet. Ebben a törekvésében saját szövetségesei sem támogatják az egész vonalon, úgyhogy nem ritkán szinte magára maradt izolált álláspontjával, így pl. a geográfiai származási jelzők (regionális jelzők) oltalma kérdésében. Anélkül, hogy magyar részről ez áldozatot jelentene, mód nyílik számunkra a francia törekvések támogatásával igényt szerezni megfelelő viszontszolgálatokra. 5. Mindezekből az következik, hogy ingadozások nélkül egységes irányelvül: az oltalom fejlesztését' és erősítését kell kitűzünk. Azok az előnyök, amelyek e téren bizonyos hátsó ajtók nyitvatartásiból és bizonyos hézagok féltékeny megőrzéséből származhatnak reánk, szerintünk általában sokkal kisebb jelentőségűek, mint azt az ellentétes irányzat hirdeti, de különösen nálunk a „tisztességtelen versenyről" szóló törvény életbelépte óta, teljességgel illuzóriusak. Ezekhez az irányelvekhez igazodnak előterjesztéseink, amelyeket a fenti tárgycsoportoknak megfelelően elkülönített mellékletekbe foglaltunk. (F. 0.) Visszapillantás Egyesületünk fennállásának 20 éves fordulójához elérkeztünk. Büszke elégtétellel mondhatjuk, hogy törvényhozási és jogszolgáltatási életünk története az iparjogvédelem terén lényegében nem más, mint egyesületi tevékenységünk eredményének puszta felsorolása. A fennálló jogrend legérzékenyebb fogyatkozásainak orvoslását tettük élénk propaganda tárgyává. A kormányhoz intézett felterjesztéseink, vita.-üléseink, a kamarák és érdekképviseletek hathatós támog-atása segélyével, meghozták a maguk gyümölcsét. Jubileumi ünnepségünk alkalmával húszesztendős, eredményes tevékenységünk koronáját óhajtjuk nyújtani a magyar gazdasági életnek oly törvényalkotással, amely iparjogvédelmi törvényeink legégetőbb és általunk szakadatlanul ostorozott fogyatkozásait megszünteti. És most, amikor a háború után új életet kell lehelnünk az eszmei javak nemzetközi jogrendjének számos sebből vérző, kegyetlenül megcsonkított testébe, egyesületünk nagyszerű új feladatok előtt áll, amelyhez az egyesület valamennyi tagjának élénk érdeklődését és aktív támogatását kéri. Hazai jogesetek 88. „A Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Részvénytársaság" — és az „Élelmiszerszállító Részvénytársaság" hasonló. A cégszöveg megváltoztatására való kötelezés. Hírlapi közlés elrendelése. A budapesti kir. törvényszék „Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Részvénytársaság" budapesti bejelentett cég felperesnek az „Élelmiszerszállító Részvénytársaság" alperes, budapesti cég ellen cégbitorlás megállapítása, illetőleg céghasznalattól való eltiltás iránt indított perében a következő végitéletet hozta: A királyi törvényszék a keresetnek oly értelemben ad helyt, hogy 10,000.000 korona, azaz tízmillió korona pénzbírság terhével kötelezi alperest, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedése után, 30 napon belül hívjon össze közgyűlést, melyen az eddigi „Élelmiszerszállító Részvénytársaság" cég szövegét az ezennel megállapított „Alimonia Élelmiszereket Árusító Részvény tár saság"-r a változtassa meg és az alapszabályok 1. §-át ennek megfelelően módosítsa. A felek egyező előadásából, valamint a cégiratokból a kir. törvényszék tényként állapítja meg, hogy a felperesi cég 1896 június hó 30-án jegyeztetett be, „Magyar Élelmiszer szállító Részvénytársaság" cégszöveggel. Ezen cégszöveget 1920. év szeptember hó 4. napján „Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Részvénytársaságira módosították. Az alperesi cég „Élelmiszerszállító Részvénytársaság" cégszöveggel van bejegyezve, a bejegyzés napja 1924 szeptember hó 5. Az alapszabályokból megállapíthatólag mindkét cég élelmiszerek, nyerstermények beszerzésével, vételével, eladásával, behozatalával, valamint kivitelével is foglalkozik és így mindkét cég üzletköre részben azonos. A Kereskedelmi és Iparkamara szakvéleménye alapján tényként állapítja meg a kir. törvényszék, hogy az „Élelmiszerszállító" elnevezés alatt a felperesi céget ismerik a közforgalomban, — a csatolt levelekből pedig azt, hogy a peres felek részére címzett leveleket a postai kézbesítők egyes esetekben tévesen kézbesítették a felperesnek, illetve az alperesnek. E tényállás alapján az eldöntendő vitás kérdés, az, hogy a mindkét cégszövegben levő „élelmiszerszállító" szónak milyen jelentősége van, vezérszó, főjelző vagy egyszerű üzletjelző-e'? E kérdés eldöntésénél a kir. törvényszék állandó gyakorlatához hiven abból indul ki, hogy nem a magasabb képzettségű jogász vagy tanultabb kereskedő megítélését kell szem előtt tartania, akik a cégszöveg jelentőségéről kellő tudomással bírnak és így feltételezhetően azt is tudják, hogy a cégszöveg minden betűje fontos és így az egyes hasonlónak látszó cégeket kisebb eltérés esetén is meg tudják különböztetni, hanem a laikus vásárlókra, a nagyközönségre kell gondolni. A laikus közönség ítélőképessége, a tapasztalat szerint, nem oly fokú, hogy hasonlóság esetén az egyes megkülönböztető részekre is kiterjedjen a figyelme. ÁH ez különösen akkor, ha valamely cég szövegében, akár az üzletkörre vonatkozó, akár más természetű, valamely szemléltető, a figyelmet első tekintetre megragadó szó vagy vezérszó van, mert ily esetekben ez a szó, ez a kifejezés ragadja meg a közönség figyelmét és a cégszöveget azután ezen kitétel után jegyzi meg. A jelen esetben a kir. törvényszék az „Élelmiszerszállító" szót ilyen vezérszónak tekinti, mert az „árukereskedelmi" szó csak egyszerű üzletjelző, a hangsúly az „Élelmiszerszállítón" van, ez ment át a köztudatba, tehát ez a vezérszó, a Kereskedelmi és Iparkamara szakvéleménye