Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 6-7. szám - A tisztességtelen verseny újabb nemzetközi szabályozása

Budapest, 1925 szept. XIX. évfolyam, 6-7. sz. IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" / „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagjai rendes melléklete. mm mm -w -— tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR- FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 64-01, 123-18 Jövő feladatunk A háborús idők tanulsága, hogy az a szikla, amelyre az ipari jogok védelmét egy nemzedék óta felépíteni véltük, ingó alapon áll. A nemzetközi ipari jogvédelem csak addig van biztosítva, amíg a nemzetek egymásközti békéje és barátsága azt fentartja; és sok szép illúzióval, amelyet ez. a rettenetes háború elmosott, elúszott a nemzetközi ipari jogvédelem és vele az ipari jogvédelem legértékesebb részének illúziója, is. Noha. egyes írók elméletileg is védték azt az álláspontot, hogy a magánjogi érdekeket védő nemzetközi szerződések a háború ideje alatt is fennállanak: a túlnyomó nézet az ellenkező oldalra állott és hivatkozva a német-francia 1870-es háborús precedenseire és a frankfurti békekötésre, azt vitatták, hogy a nemzetközi szerződések a „rebus sic standibus" klauzulája alatt állanak és hogy a háborúval a szerződésen kívüli állapot állott újra elő. Anglia, Franciaország és Oroszország a háború alatt törvényes felhatalmazást adott hatóságainak, hogy a szabadalmakat, licenciákat vagy védjegyeket, amelyeknek tulajdonosa ellenséges állam alattvalója, teljesen vagy részben megsemmisítsen, vagy hatályon kívül helyezzen. Ez a felfogás tehát a „szerződésen kívüli állapoton" felül, amely elvileg érintetlenül hagyja a háború előtt már szerzett ipari jogok fenmaradását — a már megszerzett jogok megsemmisítésére is felhatalmazza a szabadalmi hivatalokat. Az erőszak tehát: a jognak megtagadása, de azok A tapasztalatok, amelyeket a szabadalom és a védjegy megsemmisítése terén eddig az ellenséges államoknál szereztünk, mégis azt mutatják, hogy a győző államok is belátták, hogy jograblással nem lehet sem egy versenyző, erős nép iparát agyonütni, sem a saját iparának bajain segíteni. A jogeszmében való hit a mi erősségünk. A nemzetközi béke, a nemzetközi kultúra szilárd alapjainak letételénél ott kell lennünk, azonban, ami ennél sokkal fontosabb, az előkészítő munkálatokban erőteljesebben kell részt vennünk és fel kell ráznunk az érdekeltség közönyét. Szavazatunknak ereje nincs. Tiltakozó szavunk gyönge — elhangzik nyomtalanul. Meggyőző érveink, a tárgyalandó kérdések kellő világításba helyezése azonban szóhoz juttathat bennünket, s reményünk lehet arra, hogy ellenérveink, előterjesztéseink meghallgatásra, megfontolásra találnak. Komoly szakmunkával, alapos felkészültséggel, idejében benyújtott előterjesztésekkel: készüljünk a hágai konferenciára! (sz.) A tisztességtelen verseny újabb nemzetközi szabályozása A Nemzetek Szövetségének előttünk fekvő munkálatai kezelési szempontból három csoportra oszlanak: a) A Népszövetség konkrét javaslatai, amelyek 1921 óta az, összes instanciák retortáin keresztülhaladván, a Népszövetség által, mint a hágai konferencia számára szánt indítványok megküldetteik úgy a hollandi kormánynak, mint a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió berni irodájának — mint az ez év őszén Hágában tartandó nemzetközi dipl. kongresszus előkészítő szerveinek —, másfelől pedig a Népszövetség tagállamainak állásfoglalás végett. b) A Népszövetség állásfoglalása egy nemzetközi bíráskodás statuálása érdekében, amelynek tárgyát, a verseny tisztességét, védeni hivatott egyezmények értelmezése és végrehajtása körül felmerülhető viták eldöntése képezné, amely állásfoglalás azonban indítvány alakiában nem terjesztetett a hágai konferencia elé. r c) A verseny tisztességét védő további javaslatok megvitatása, illetve előkészítése, amelyek a, Népszövetség illetékes szerveinek felfogása szerint még nem érlelődtek meg annyira, hogy népszövetségi határozmányok tárgyát képezhessék. A dolog természetének megfelelően, alábbiakban mindhárom tárgycsoport tekintetében Egyesületünk külön-külön felterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. Ehelyütt csupán az irányelvekkel foglalkozunk, amelyek szerintünk minden idevágó állásfoglalásnál a kitűzött politikai célok adottsága szempontjából kiindulási alapul veendők. Nevezetesen: 1. Minthogy az 1923 : V. tc. a legmesszebbmenő oltalmat biztosítja a tisztességtelen verseny minden neme ellen, minthogy továbbá ezen hatékony oltalomban az Iparjogvédelmi Unió-egyezmény 10. bis. pontja szerint, valamint a trianoni béke értelmében, a gyakorlatilag tekintetbe jövő összes külföldi államok honosai a magyar honosokkal szemben egyenlő mérvben részesülnek: az árukivitel körüli gazdasági érdekeink, valamint a kölcsönösség elvének minél teljesebb érvényesítése szempontjából arra kell törekednünk, hogy a külföldi államok e téren a jogi oltalmat minél intenzívebbé tegyék és e réven a magyar honosok az illető külföldi államban legalább is oly terjedelmű oltalomban rószesíttessenek, mint amilyet a külföldi honosok Magyarországon már jelenleg is élveznek. 2. Egy pillanatra sem szabad tekintetünket az utódállamok idevágó jogállapotáról levenni. Azok a gazdasági kapcsolatok, amelyek az elszakított terüle-