Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Az eszmei javak egyesületeinek fúziója

Budapest, 1925 március I V'X "Tk Y"\ TT ^"""^ T" X/X évfolyam, 1. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint a,.MAGYARGYÁRIPAR- 1 I \/ I ' „KARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tágjai rendes melléktete W M M^m^^f .J^^^^^r * V ^L. J^^^^m ^^^^^^m ta!ísá£' járulékul kapjak. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik : DR BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI. PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON i 64-01, 123-18 Az eszmei javak egyesületei­nek fúziója A háború zajában és az azt követő elernyedésben az eszmei javak múzsája is — mint annyi más — meg­félemlítve vonult félre. A konszolidáció pirkadásának jele, hogy rejtekéből immár kiléphet és újult erővel életre keltének erőteljes bizonyítékát adja. Első aktusa a „Magyar Iparjogvédelmi Egyesület nek" és az „Üzleti Tisztességet Védő Egyesületnek" a fúziója, amely egy eredőbe foglalja össze az eddig két táborban működött erőket s azokat kiterjedtebb és hatékonyabb érvénye­sülésre képesíti. Ennek köszönheti a 20 éves „Iparjogi Szemle"' is, hogy több évi szünetelés után ott veheti fel feladatainak fonalát, ahol azt szerkesztőjének hadba­vonulásakor letenni volt kénytelen. Alábbi beszámolónk a két egyesületnek febr. 12-én a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében tartott együttes közgyűléséről teljes képet ad ezen alakulat eszméjéről, szervezetéről és maga elé hozott felada­tairól. A külsőségeiben is ünnepélyes közgyűlést, amelyen 100-nál több tag jelent meg, Nagy Ferenc c. tanár, tb. elnök üdvözlő szavai nyitják meg. A megnyilvánult érdeklődésben annak zálogát látja, hogy az eszmei javak terén együttműködésre hivatott és itt méltán képviselt összes tényezőkben újra megélénkült az érdeklődés kulturális haladásunkkal szorosan össze­függő ezen jogéleti ágak iránt, amelyeknek fejlesztése érdekében a két egyesület külön-külön — mindegyik a maga körében figyelemreméltó sikerrel — már hosszú ideje tevékeny. E két egyesület most, hogy közviszo­nyaink a normális fejlődés irányát vették, az erők egyesítésével egymással karöltve szándékozik — mint­egy új életre kelve — a még megoldandó igen kiter­jedi feladatoknak intenzív tevékenységet szentelni. A MIE immár 20 éves múltra tekint vissza, amelynek tevékenységét a 1 örvényelőkészítés, a jog­szolgáltatás és az elmélet kőiében a háború és az azt követő viszonyok ugyan megszakították, amelynek fonalát azonban a mai közgyűléssel újra felvettük. Értékes gyarapodást jelent az egyesületre, nézve, az abba beleolvadó „Üzleti Tisztességet Védő Egyesü­let". Az ÜVE egy speciális feladatnak szentelt 10 éves munkássága célját elérte. Munkásságának gyümölcse egy beiktatott törvényben az 1923. évi V. tcben jut kifejezésre. Most hogy az Iparjogvédelmi Egyesületbe beleolvad, az eszmei javak összességét felölelő egységes szellemű tevékenység válik lehetővé. Meg van győ­ződve arról, hogy az erők egyesítése nemcsak a jelen közgyűlés külsőségeiben, hanem az együttes munkás­ság tartalmában és annak eredményében is valóra fog válni és ebben a szellemben kéri a tagtársak intenzív közreműködését. Fazekas Oszkár dr., a MIE főtitkára az egyesület­nek két nagy akciója eredményéről számol be, amelyek előmunkálatai a háborús évekre nyúlnak vissza és amelyekben — a feladat nagy jelentőségére való te­kintettel — a nagy érdekképviseletek bevonásával egy egyesületközi választmány is közreműködött. Az egyik a szabadalmak oltalmi időtartamának a háborús évekre való tekintettel való meghosszabbítása. Ezen akció nem szorítkozott pusztán a kereskedelmi kormányhoz inté­zett részletesen indokolt előterjesztésre, hanem szóló annak érdekében a nemzetközi jellegre való tekintettel úgy Bécsben, mint Berlinben az ottani iparjogvédelmi egyesületek körében is tartott előadást és a „Gewerb­licher Rechtschutz und Urheberrecht" című tekintélyes berlini szakközlönyben idevágó terjedelmes tanul­mányt tett közzé. Az eszméknek ugyanis Ausztriában és a Németbirodaloniban egyaránt igen erős ellen­áramlatokkal kellett megküzdenie, de végre is tudva­levőleg teljes sikert ért a szabadalmak élettartamának meghosszabbítása, nálunk és az említett országokban törvénybe iktattatott. Most, midőn a tőkehiány folytán és egyéb okokból előállott gazdasági depresszió súlyo­san érezhető, a feltalálói jog méltánylása, de gazdasági megfontolások alapján is ilykép hatályukban fentar­tott szabadalmak számos oly vállalkozási és gyártási alkalmat nyuujtanak, amelyek a törvény jótéteménye nélkül meg nem valósulhattak volna. A második akció jelentősége még általánosabb és fokozottabb, mert az eszmei javak egész jogrendszerét, a háború által megszakított jogfolytonosság helyre­állítását tárgyazta. Az egyesületnek számos vitaülés­ben behatóan megtárgyalt, minden részletre kiterjedő és szerves egésszé felépített tervezetét szóló 1917 végén személyesen nyújtotta át Bernben az Unió Nemzetközi Irodája Vezetőségének és az ott támasztott aggályok eloszlatásával sikerült kieszközölnie, hogy e tervezet — kifejezetten mint a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület tervezete a „La Propriété Industrielle" című hivatalos közlöny 1918 február 28-iki számában egész terjedelmé­ben közzététessék. Egy későbbi látogatás alkalmával a közlöny szerkesztője, dr. Röthlisberger — a végsőkig menő diplomatikus tartózkodása mellett is — annyit elárult, hogy az antant-kormányok ezen számból kii­lön példányokat szereztek be s így nyilvánvalóvá lett, hogy a tervezetet saját előkészületeik megtételénél figyelembe kívánták venni. Aki a versaillesi (trianoni) békeszerződésnek idevágó rendelkezéseit egyesületünk tervezetével egybehasonlítja, azt fogja észlelni, hogy ezen gyászos okmánynak ez az egyetlen fejezete. amely — néhány kivételes rendelkezést leszámítva — c^észbenvéve a jogtisztelet elvein épül fel és a kölcsö­nösség szempontjait kielégítő mérvben honorálja és amelynek legalább a gazdasági és jogélet ezen körében a valóságos békeállapot helyreállítása köszönhető: félreismerhetetlenül egyesületünk tervezete által adott irányítás hatása alatt áll. Jóleső elégtétel lehet az mindnyájunk számára, hogy 20 év óta folytatott egyesületi munkásságunknak ilyen, a világ minden részére kiható sikerét regisztrál­hatjuk. Szóló most, hogy vezetőtitkári feladatait Bá­nyász Jenő dr. személyében hivatott utódnak kezeibe helyezi, azt kívánja, hogy Bányász dr. lelkes tevékeny­sége hasonló és még ezeket is túlszárnyaló sikereket

Next

/
Thumbnails
Contents