Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Konszernjogi kérdések

89 vénytöbbség mellett a hitelezési viszony is alkalmas lehet valamely vállalatnál a döntő befolyás megszerzésére, a jelenlegi devizajogi szabályok hatályon kívül helyezése esetére gondoskodni kell arról is, hogy az ily vállalatok közvetlenül, vagy közvetve külföldi hitelt is csak megfelelő ellenőrzés mellett vehessenek igénybe. Ezt nemcsak e vállalatoknak a nem kívánatos befolyástól való megóvása, hanem a közgazdaság védelme is megköveteli. A húszas években folyt külföldi kölcsönfelvételeknek az 1931. évi bankzárlattal végződő tanulságait nem szabad elfelejtenünk. Tőkeszegény országunknak a békegazdálkodásra való átmenetnél s a normális viszonyok helyreállta után is nyilván szüksége lesz külföldi tőkére. De épp e tőke bizalmát fogja az országgal szemben megerősíteni, ha ellenőrizzük azt, hogy ki kitől és milyen célra vesz külföldi hitelt igénybe. Talán mondanom sem kell, hogy a külföldi befolyás alatt nem szabad okvetlenül nem kívánatos befolyást érteni. Gazdasági, politikai, honvédelmi és kulturális érdekeink egyaránt megkívánhatják, hogy külföldi vállalatok hazánkban érdekeltségeket létesítsenek és ezzel az illető külföldi állammal való kapcsolatok kiépítése is elősegíttessék. De ennek épp e kérdés külpolitikai kihatásaira való tekintettel egy nagy átfogó tervbe beilleszkedőén kell történnie, ezt pedig csakis megfelelő ellenőrzés biztosíthatja. Ez tenné szükségessé a külföldi viszontbiztosító vállalatokkal kötött szerződések közelebbi ellenőrzését is. Biztosítási piacunk a külföldi biztosítóvállalatokkal kötött viszontbiztosítások révén nagyrészben külföldi befolyás alatt áll. Ezen a belföldi biztosító intézetek és az állam által együttesen létesítendő nagy viszontbiztosítási intézmény felállításával lehetne segíteni. Ez az intézmény természetesen a további viszontbiztosítás során fenntartaná az összeköttetést a nagy külföldi viszontbiztosító intézetekkel, de ugyanakkor, amikor mentesítené a hazai biztosító intézeteket a külföldi befolyás alól, egyben az egész hazai biztosítási állomány fölött rendelkezve, kedvezőbb viszontbiztosítási üzleti feltételeket is érhetne el közgazdaságunk érdekében. Az állam, illetve a közgazdaság érdekeinek megvédése mellett a konszern vezető befolyása alá került vállalatok, illetve kisebbségi részvényeseik és hitelezőik érdekeinek megvédéséről is gondoskodnunk kell. Mint említettem, e tekintetben a konszernnel kapcsolatos visszaélések főként abban merülnek ki, hogy egyrészt a konszernvezető fokozatosan átjuttatja önmagához megfelelő ellenszolgáltatás nélkül a konszernvállalat vagyontárgyait, másrészt pedig, hogy adóügyi, mérlegkészítési vagy bármely más okból tetszés szerint tologatja át a saját vállalata és a konszernvállalat közt a vagyontárgyakat.