Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Konszernjogi kérdések

87 gendőnek arra, hogy a részvényest a szavazásból kizárjuk, hanem azt is vizsgálni kellene, hogy az érdekellentét dacára a szavazásban résztvett részvényes közreműködésével létrejött határozat a társaságra nézve káros-e vagy sem. Az előbbi példánál maradva, el tudom képzelni, hogy az üzem bérbeadása nemcsak a bérbevevő főrészvényesre, hanem a bérbeadó társaságra nézve is előnyös lenne és nem látom át, hogy ebben az esetben miért kellene a bérbevevő részvényest a szavazásból kizárni és esetleg azért meghiúsítani a bérbeadást, mert az egyszázalékos részvényes túlmagas árat szabott hozzájárulásának megszerzéséért. Ez az elv érvényesült az új olasz magánjogi kódex 2373. cikkében, amely általában kizárja ugyan a szavazásból az ellentétes érdekű részvényest, de csak akkor engedi meg az ily részvényes közreműködésével hozott közgyűlési határozat megtámadását, ha az a társaságnak kárt okozhat (qualora possa recare danno a 11a societá). Egy másik, ugyancsak helyes rendelkezése a Nuovo Codice Civile-nek az is, hogy a közgyűlési határozat megtámadásának határidejét minden esetben a határozat hozatalától, illetve annak bejegyzésétől számított három hóban szabja meg. Nemcsak az érdekelt vállalatnak, hanem a gazdasági forgalomnak és a jogbiztonságnak is kiszámíthatatlan károkat okozhat az, ha valamely közgyűlési határozatot évekkel, sőt évtizedekkel később is meg lehet támadni. Etekintetben tehát sürgős intézkedésre lenne szükség, amely az anyagi jogi okokból való megtámadás határidejét a repülőgép és rádió korában egyébként is anakronizmusként ható harminckét évi rendes elévülési határidő helyett megfelelő rövid időben állapítaná meg. Mielőtt tovább mennék és rámutatnék arra, hogy tulajdonképpen milyen irányban kell szabályoznunk a konszern kérdését, vessünk egy pillantást arra, hogy ezidőszerint hogy van szabályozva a konszern intézménye a magyar jogban. Kereskedelmi törvényünk a konszernre nézve csupán két intézkedést tartalmaz. Az egyik a már előbb említett 156. §, amely szerint az alakuló közgyűlésen a határozat hozatalánál az érdekelt részvényes szavazati joggal nem bír s amelyet a bírói gyakorlat bizonyos kautélákkal a további közgyűlési határozatokra is kiterjesztett. A másik a 179. § 4. pontja, amely szerint minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését célzó szerződések megkötése tárgyában minden esetben a közgyűlés határoz. Jelenleg érvényben lévő úgynevezett kivételes jogszabályaink azonban igen messzemenő módon szabályozzák minden tekintetben a konszernvállalatok jogviszonyát. Nem beszélek most a jelenlegi háború előtt és alatt életbelépett s a gazdasági forgalmat szabályozó rendelkezésekről, úgyszintén azokról a devizajogi rendelkezésekről sem, amelyek messze-