Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1944 / 1. szám - Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje
8 nek biztosításáról alkotott 1931:XXVI. tc. alapján bocsátottak ki. A felhatalmazások két csoportja azonban eltérő természetű; nevezetesen míg az iparnovellák felhatalmazása állandó természetű, viszont a tett rendelkezések nem lehetnek törvénnyel ellentétben, addig az 1931:XXVL tc. a törvénytől eltérő rendelkezések alkotására is módot ad, azonban csak ideiglenesen, mert a törvény hatálya évenként nyer meghosszabbítást, azonfelül az utóbbi rendelkezéseket az országgyűlés által alkotott országos bizottságnak is be kell mutatni. Az eltérő természetű felhatalmazásoknak együttes igénybevétele a szabályozás rendszeressége szempontjából átmenetileg kétségtelen előnyökkel rendelkezik ugyan és így indokoltnak is mondható, de az ideiglenes állapot felszámolása szempontjából majd nehézségeköt okozhat. Minthogy a rendelet leglényegesebb részeiben az iparnovelláktól eltérő szabályokat léptet életbe, úgy hisszük, hogy a rendelet által bevezetett jogi helyzet ideiglenességét a rendelet anyagára általánosságban meg lehet állapítani. A 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelet 14. §-a az ipar jogosítványok kiadása tekintetében az 1940—1942. években kiadott számos rendeletet hatályon kívül helyez; joggal lehetne tehát feltenni, hogy ezt a kérdést összefoglalóan és kimerítően szabályozta. Ez a feltevés azonban téves; a végrehajtási utasításból (II. A. 1. pont) ugyanis meg lehet állapítani, hogy az ügyben még több rendelet hatályban maradt, ami az anyagnak az áttekintését kétségtelenül nehezíti és jogalkotási szempontból kifogásolható. A 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelet a Budapesti Közlöny július 4-i számában lett kihirdetve és a 14. § szerint ugyanaz napon hatályba is lépett. Visszásán hat, hogy az e rendelethez tartozó végrehajtási utasítás a Közgazdasági Értesítőnek csak augusztus 29-i számában lett közzétéve és így a rendelet alkalmazása tekintetében a hatóságok kb. 2 hónapig nem voltak kitanítva. Rendes körülmények közt a jogszabály végrehajtását a hatálybalépés idejére elő kell készíteni és különösen a jelen esetben — amikor a végrehajtási utasítást is a rendeletet kiadó hatóság bocsátotta ki — nem lett volna semmi akadálya, hogy az utasítás anyagát magába a rendeletbe befoglalják. Minthogy pedig ez nem történt, nagyon indokoltnak látszik az a feltevés, hogy a 33.800/1943. Ip. M. sz. rendelethez eredetileg nem is terveztek végrehajtási utasítást. Ezt a feltevést támasztja alá az is, hogy a 36.805/1943. Ip. M. sz. a. kiadott, ú. n. végrehajtási utasítás több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek nem az alaprendelet változatlan végrehajtására vonatkoznak, hanem az alaprendeletet új szabályokkal kiegészítik, sőt az alaprendelettel ellentétesek. így az utasítás II. A. 1. pontjának második bekezdése több új ipart soroz be az előzetes miniszteri engedély alapján kiadható iparjogosítványok jegyzékébe. Igaz, hogy az utasítás ennek indo-