Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Konszernjogi kérdések

82 monopolizálása. De nyilván ugyanez a cél vezeti a vertikális konszernt is, ezért kapcsolja össze a termelés és áruszállítás összes fázisát felölelő vállalatokat a nyersanyagtermelő vállalattól a kész árut fuvarozó vállalatig, hogy a piacon hors concours lehessen. Arra a végeredményre jutunk ebből, hogy a kartell, tröszt és konszern definíciói légüres térben mozognak, azok ily vegytiszta alakban a valóságos életben nem fordulnak elő s így nem is szolgálhatják a gyakorlati élet céljait. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magyar kartelitörvény, amely nemcsak kartellmegállapodásról, hanem határozatról is beszél és nemcsak a kartellt, hanem a más hasonló célú jogviszonyt is említi, 6. §-ában pedi^ a megállapodás és határozat fogalmán túlmenően minden olyan tevékenységet vagy magatartást is a törvény rendelkezési körébe utal, amely az ott körülírt célt szolgálja. Rendelkezései tehát egyaránt érintik nemcsak a kartelleket, hanem a trösztöket és konszerneket is. Minthogy a vállalati tömörülések rúgója, mint előbb kifejtettem, minden esetben ugyanaz, a gyakorlati életben nem tudjuk azokat egymástól elválasztani az irodalomban kialakult definíciók segítségével. Azt hiszem, csak úgy boldogulhatunk ezen a téren, ha abból indulunk ki, hogy nem három különböző jelenségről, hanem ugyanazon jelenségnek három különböző szempontból való szemléletéről van szó. A kartell, konszern és tröszt tehát ugyanaz a jelenség, mert mind a három esetben vállalatok tömörüléséről van szó hatalmi törekvéseik megvalósítása érdekében. A három különböző elnevezés csak ugyanazon fogalomnak három különböző szempontból való szemléletét jelenti. A kartell azt jelenti, hogy gazdaságilag többékevésbbé és jogilag teljesen önálló vállalatok tömörülését abból a szempontból vizsgálom, hogy többé-kevésbbé szabad akaratelhatározásukból eredő megállapodás alapján a piac monopolizálására törekszenek. A konszernnél nem ez a monopolisztikus szempont lép az előtérbe, hanem az, hogy az egyik vállalat jogi önállóságának fenntartása mellett gazdasági önállóságát részben vagy egészen elveszítve a másik befolyása alá kerül, úgy, hogy működésében nem elsősorban a saját céljai, hanem a fölötte uralkodó vállalat idegen céljai vezetik. A tröszt viszont oly vállalati tömörülés, amelyet a piac monopolizálása iránti törekvés és a vállalatok gazdasági önállóságának megszűnése, idegen befolyás alá kerülése egyenlő mértékben jellemez. A különböző államok törvényhozásai közül először az 1937. évi német részvénytársasági törvény foglalkozott a konszern definíciójának meghatározásával. Eszerint ha jogilag önálló vállalatok gazdasági célból egységes vezetés alá foglaltatnak össze, úgy konszernt alkotnak. Továbbá konszern áll fenn akkor is, ha valamely vállalat egy másik vállalat döntő