Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - Az iparjogosítványok kiadásának háborús rendje

iparkamarának küldi meg; mindkét hatóság a közérdekűség kérdésében ad véleményt. Az iratokat azután az illetékes miniszterhez kell felterjeszteni, aki az előzetes engedély tárgyában határoz; ha a miniszter az engedélyt megadta', az ipaijogosítványt ki kell adni, ellenkező esetben a kérelmet el kell utasítani. ^Részvénytársaságnál, szövetkezetnél és korlátolt felelősségű társaságnál az iparjogosítvány kiadását a cégbejegyzés igazolásától kell függővé tenni. Az ipar jogosítvány záradékában meg kell említeni, ha a hatóság az iparjogosítványt valamelyik szükséges okmány hiányában adta ki, ami a származás, a keleti és erdélyi részeken pedig a képesítés kellő igazolása hiányában van megengedve. Nem esik az új iparjogosítványok kiadására vonatkozó szabályok alá, ha csak meghoszszabbításról, az iparűzési feltételek utólagos igazolásáról vagy ideiglenes jogosítványnak véglegessel való kicseréléséről van szó. Űj üzlethelyiség nyitása, illetőleg a régi üzlethelyiség áthelyezése esetében azonban már az új iparjogosítvány kiadására megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni; ha az 1922 :XII. tc. szerint ehhez új iparjogosítvány kell, ha, ellenben az új üzlethelyiség nyitását, illetőleg a régi áthelyezését egyazon község területére kérik, új iparjogosítvány ezentúl sem kell, de kell külön hatósági engedély és emiek megszerzése hasonló eljárási szabályok szerint történik, mint az iparjogosítványé.4 Az ismertetett hosszadalmasabb eljárásokra tekintettel természetesen ma nem érvényesülhet az 1922 :XII. tc. 42. §-ának az a rendelkezése, hogy a hatóság a folyamodót a jogosítvány kiadása kérdésében határozatáról 15, illetőleg 30 nap alatt értesíteni köteles és a határidő elmulasztása esetében az iparok egy része el is kezdhető. Az iparhatóság azonban intézkedéseit az új rendben is a folyamodvány, illetőleg más irat (vélemény, vagy engedély) beérkezésétől számított 15 nap alatt köteles megtenni; e határidő elmulasztásának azonban semmi következménye nincs megállapítva. Az ipart miniszteri engedély esetében az elsőfokú véghatározat kézhezvétele után, egyébként pedig csak a véghatározat jogerőre emelkedése után szabad megkezdeni. TTT Befejezésül néhány jogszabályalkotási szempontra kívánom a figyelmet felhívni. A 33.800/1943. Ip. M. sz. rendeletet az iparügyi miniszter részben az iparnovellákban, nevezetesen az 1922 :XII. tc. 58. §-ában és az 1936:VII. tc. 18. §-ában kapott felhatalmazások, részben olyan minisztériumi rendeletek felhatalmazása alapján adta ki, amelyeket viszont a gazdasági és hitelélet rendjé4 Ez eljárás részleteivel e helyütt nem kívánok bővebben. foglalkozni.