Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban(Folytatás.)

44 szüntetése előtt, vagyis 1940 szeptember 26-án leszerelt s így szolgálati jogviszonyának ezután történt megszüntetését a kérdéses rendelet alapján sikerrel nem panaszolhatja. De helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása is, hogy a 7777/1938. M. E. számú rendelet az azonnali hatályú elbocsátás esetére nem alkalmazható." (Kir. Kúria P. II. 1773— 1943.) 19. Súlyos becsületsértés ok az azonnali hatályú elbocsátásra. „A felperes a „Büdös zsidó" kifejezésnek a II. r. alperesre vonatkozó használatával a II. r. alperes sérelmére súlyos becsületsértést követett el, s így megvalósult az 1884 : XVII. tc. 94. §-ának b) pontjában meghatározott azonnali hatályú felmondási ok, a II. r. alperes pedig a felmondási okot erről való értesülése után azonnal érvényesítette.1" (Kir. Kúria P. II. 4189/1942.) 20. Határozott időre kötött szolgálati szerződés rögtöni hatályú felmondása. „Azonnali hatályú felmondási ok fennforgása esetén a meghatározott időre kötött szolgálati szerződés is rögtöni hatállyal megszüntethető lévén, nem séifett a fellebbezési bíróság anyagi jogot azzal, hogy a felperest a szerződésinek a kikötött idő előtti megszüntetéséből származtatott kárának megtérítése iránti kereseti kérelmével elutasította." (Kir. Kúria P. II. 4189/1942.) 21. Hadiüzemben munka megtagadása azonnali hatályú felmondási ok. „Ez irányadó tényállás szerint az alperes hadiüzemében alkalmazott felperes a felmondás napján több munkatársával együtt megtagadta a munka teljesítését azzal, hogy addig, amíg fizetésüket nem rendezik, nem dolgoznak — s ehhez az álláspontjukhoz azután is ragaszkodtak, amikor Hadrava Antal üzemvezető őket a munkára azzal hívta fel, hogy kérelmüket az igazgatóságnak jelenteni fogja. Erre az alperesi hadiüzem parancsnoka felperest a munka megtagadása miatt azonnali hatállyal elbocsátotta." (Kir. Kúria P. II. 1245/1943. sz.) 22. Az alkalmazott által a munkaadó ellen indított per nem ok az azonnali hatályú elbocsátására. „A szolgálati szerződés bizalmi jellege s ezzel kapcsolatban az alkalmazottnak alárendeltségi helyzetéből folyó engedelmességi kötelezettsége nem fosztja meg a munkavállalót a szerződő félnek attól a jogától, hogy a másik féllel létrejött jogviszonya alapján valamely jog fennállását ne vitathassa és jogi helyzete megállapítása iránt az illetékes bírósághoz ne fordulhasson. Az alárendeltség nem egyjeleutőségű a kiszolgáltatottsággal s ezért az alkalmazott részéről bírói segély igénybevételének megkísérlése nem esik a munkaadóval szemben köteles hűség megszegésének tekintete alá. A felperes esetében ez annál kevésbbé jelenti a tisztelettudás hiányát s a vezetőivel való nyilt szembehelyezkedést, mert a felperes a polgármester tiltó rendelkezését írásbeli nyilatkozatban jogfenntartással tudomásul vette és a bírói döntés kérését a perindítás előtt feljebbvalójának bejelentette. A bizalommal visszaélés megállapíthatása szempontjából nem a munkaadó egyéni érzülete a döntő, hanem a szolgálati viszony tárgyi körülményei veendők figyelembe. Minthogy pedig a bírói gyakorlat a szolgálati viszonyból származtatott jognak vagy vélt igénynek perrel érvényesítését megengedi az alkalmazottnak, a felperes főnökei által kiadott ren-