Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban(Folytatás.)

45 delkezésuek a bírói nyilvánosság előtt jogsértőnek vitatása nem lehet alkalmas a közüzem hírnevének aláásására s anyagi vagy erkölcsi károsodásának lehetővé tételére. Az alkalmazottnak anyagi helyzete javítására irányuló törekvése ugyanis, ha nem tilos úton történik és alaptalan zaklatássá nem fajul el, nem minősíthető a munkaadót károsító cselekménynek. A felperes eljárásának megtorlatlanul hagyása ezért az üzeni létét nem veszélyeztethette." (Kir. Kúria P. II. 440/1943.) 23. Szolgálati jogviszonyból folyó kárenyhítési kötelezettség. „A bírói gyakorlatban kifejezésre jutott jogszabály ugyan, hogy a károsult, hogy kárát tőle telhetőleg elhárítsa, enyhítse, mindazt megtenni köteles, amit tőle az adott helyzetben az élet közönséges felfogása szerint méltányosan el lehet várni s ehhez képest az, aki korábbi foglalkozásában teljesen munkaképtelenné lett, tartozik olyan foglalkozást keresni, amelyben megmaradt munkaképességét a legelőnyösebben hasznosíthatja, ámde a károsultnak ez a kárenyhítő kötelezettsége nem terjedhet odáig, hogy különösebb kockázatot vállaljon." Kösalkalmasott fogalma 24. Ki tekinthető közalkalmazottnak? „A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint azt az alkalmazottat, aki hivatali eskü vagy fogadalom nélkül végez különös megbízás (szerződés) alapján hatósági teendőket, és közigazgatási természetű szolgálatokat, nem lehet közszolgálati alkalmazottnak minősíteni és szolgálati viszonyát nem közjogi, hanem magánjogi jogviszonynak kell tekinteni." (Kir. Kúria P. II. 2906/1942.) 25. Leventeoktató mikor tekinthető közalkalmazottnak. „A leventeoktatók szolgálati viszonyát, jogállását és kötelességét jelenleg a honvédelemről szóló 1939. évi II. te. végrehajtására vonatkozó 70.000/H. M. Eln. 1940. számú rendelettel kibocsátott Utasítás szabályozza, amely a leventeképzést a honvédelem szolgálatába állítja. Eszerint a levente körzetparancsnokokat a honvédelmi minisztérium bízza meg. A helyi leventeparancsnokokat pedig a járási katonai parancsnok legalább egy évi kiképzési év tartamára alkalmazza. A jelentkezés alapján alkalmazott helyi leventeparancs.nok a járási katonai parancsnok vagy az általa megbízott levente körzetparancsinok előtt fogadalmat tesz és az elvállalt szolgálat a fogadalom letétele napján kezdődik. A leventeparancsnok alkalmazását a kiképzési év letelte előtt 15 nappal felmondhatja, a járási parancsnok pedig a helyi leventeparancsnok szolgálati viszonyát a hónap 15. napjáig a következő hó 1. napjára szóló felmondással indokolás nélkül megszüntetheti. A helyi leventeparancsnok szolgálati jogviszonyából eredő követelése tárgyában minden más eljárás kizárásával a honvédelmi miniszter határoz. A honvédelmi törvény alapján alkalmazott leventeparancsnok tehát közszolgálatban álló személynek tekintendő. Nem tekintendők azonban közszolgálati személynek azok a leventeparancsnokok, akiket az ifjúság testnevelését szervező 1921. évi LIII. te., illetve az abban foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 9000/1924. VH. M. sz. rendelet szabályozott. Ezeket a leventeoktatókat a testnevelésügyi felügyelő alkalmazta és mentette fel. Ebből a jogszabályból a legfelsőbb bíróság azt a következtetést vonta le, hogy „a m. kir. vallás- és köz-