Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - Az 1600/1944. M. E. sz. rendelet ügyletkorlátozó rendelkezései

284 tárgyaik tekintetében elidegenítésre, elzálogosításra (megterhelésre) irányuló jogügyletet nem köthetnek; amiből a contrario következik, hogy nemzsidók, kivételezettek mindennemű ügyletet — nem kivételezett zsidók pedig nem elidegenítést, elzálogosítást (megterhelést) célzó ügyletet, — a kivételek alá eső vagyontárgyak tekintetében pedig még elidegenítésre vagy elzálogosításra irányuló ügyletet is — a r. e vonatkozásban korlátozásokat nem állítván fel — továbbra is akadály nélkül, illetőleg — amennyiben ilyenek voltak — csupán a korábbi jogszabályok korlátai közt ezután is köthetnek. A jogügyletek létesülésénél közreműködő szerveknek (ügyvédeknek, kir. közjegyzőknek) a konkrét esetben mindenekelőtt e megkülönböztetést kell gondosan és igen lelkiismeretesen szem előtt tartaniok, már csak azért is, mert ennek figyelmen kívül hagyása s tilos ügyletek létesülésénél való „bármiképpeni közreműködés" rájuk nézve is igen súlyos következményekkel (a r. 17. §-a szerint elzárás, internálás) járhat. Az ügyleti tilalom: három egymásra projiciált, de nem egyenlő felületű vetület, nevezetesen 1. a személy-, 2. a vagyontárgyak, s 3. a jogügyletek megkülönböztetése szempontjából kisugárzó vetület. 1. A személyi megkülönböztetés szempontja: ki zsidó, ki nemzsidó vagy az utóbbiakkal egy tekintet alá eső kivételezett. A r. ezt a megkülönböztetést úgy hajtja végre, hogy annak megállapításánál, ki nemzsidó, ki zsidó az 1941 :XV. tc. (az ú. n. fajvédelmi törvény) 9. és 16. §-ait rendeli alkalmazni, azzal a bizonyos fokú tágítással, hogy félvér (kinek két keresztény s két izraelita felekezethez tartozónak született nagyszülője volt) — ha esetleg is s ha bontó feltételtől függően is (ha t. i. nem kötött vagy nem köt bárcsak negyedvér zsidóval is házasságot), — nemzsidó akkor is, ha keresztény felekezet tagjaként született vagy hetedik életévének betöltése előtt keresztény felekezet tagja lett. A félvér egyébként, továbbá az, akinek kettőnél több nagyszülője született az izraelita felekezet tagjaként, továbbá — tekintet nélkül származására — aki maga az izraelita hitfelekezet tagja, zsidó. Az (valamint annak veleélő felesége, továbbá özvegye és gyermekei), ki egyébként zsidó lenne, nem esik a korlátozás alá, ha az első világháborúban az — eléggé magas mértékben — meghatározott kitüntetésekben részesült, vagy legalább 75c/( -os hadirokkant vagy a M. kir. belügyminiszter által igazoltan az ellenforradalom alatt, végül pedig a megszállás idején megszállt területeken a vonatkozó jogszabályokban (1939 :IV. tc. 2. § 1. bek. 6. p., 7720/1939. M. E. sz. r. 66. §, 2220/1941. M. E. sz. r. 3. §, 8550 1941. M. E. sz. r. 2. §) meghatározott magatartást tanúsított; szintén kivételezett továbbá a most dúló háború hadiözvegye és hadiárvája, végül viszonosság esetén