Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - Az 1600/1944. M. E. sz. rendelet ügyletkorlátozó rendelkezései

285 az itt tartózkodó külföldi, ha állampolgárságát a Keok. által kiállított megfelelő tanúsítvánnyal igazolja. E rendelkezések alapján több-kevesebb biztonsággal meghatározható ki nemzsidó, ki zsidó, ki kivételezett. 2. A nemkivételezett zsidó bizonyos vagyontárgyai tekintetében azután érvényesül az alábbiak (3.) szerinti jogügyleti tilalom. Arra nézve, melyek e bizonyos vagyontárgyak, a r. így ad meghatározást: e tömegbe tartozik mindama vagyontárgy, mely bejelentési kötelezettség alá esik. Bejelentési kötelezettség alá esik pedig a Magyarországon lakó nemkivételezett zsidó tulajdonában levő" „egész vagyon", — kivételével a) a. személyes használatra szolgáló, luxustárgy (műtárgy, szőnyeg, ezüstnemű s más fényűzési tárgy) fogalma alá nem eső, az együttélő hozzátartozókként 3000 P-vel emelkedőleg 10.000 P együttes értéket meg nem haladó értékű lakásberendezési, ruházati és háztartási tárgyaknak és b) az 1942 :XV. tc.-ben meghatározott átengedési, illetve felajánlási kötelezettség alá eső (mező- és erdőgazdasági) ingatlanoknak s egyéb vagyontárgyaknak (élő és holt felszerelés); míg azonban amazok a) — bejelentési kötelezettség alá nem esvén — semmiféle ügyleti korlátozás alá nem esnek, addig emezek b) korlátozás alá esnek ugyan, de nem a r. korlátai, hanem továbbra is az 1942 :XV. te, 4070/1943. M. E. sz. s újabban az 1720/1944. M. E. sz. r. korlátai alá. 3. Az elmondottak szerint nemkivételezett zsidóknak az iménti 2. a) és b) alatti vagyonrészek elkülönzése után fennmaradó egész vagyoná"-ra vonatkozó jogügyleti tilalom abban áll, hogy az elkülönítések után visszamaradó ,,egész vagyonihoz tartozó vagyontárgyakat illetően oly jogügylet, mely elidegenítésre vagy elzálogosításra — ingatlanra vonatkozólag a r. 3. § 3. bek. szerint eszközlendő tkvi feljegyzés után pedig az elzálogosítás fogalmi körén túlmenőleg: megterhelésre irányul, nem köthető. A logika örök törvényei szerint innen következik a fennebb előrebocsátott tétel, hogy ami e tilalmi zónán kívül esik, az a jogügylet a rendelet korlátozó rendelkezéseire való tekintet nélkül továbbra is létesíthető; így tehát létesíthető nemzsidó vagy kivételezett mindennemű inter vivos vagy mortis causa ügylete, zsidónak minden oly jogügylete, mely nem elidegenítésre, elzálogosításra (megterhelésre) irányul, így inter vivos a nem erre irányuló kötelmi ügyletek és — minthogy elidegenítés fogalmilag csak élők közti ügylettel képzelhető — minden mortis causa ügylet, zsidónak a 2. a) alatti kivételi csoportba eső vagyontárgyakra vonatkozólag még elidegenítésre vagy elzálogosításra irányuló ügylete is, sőt még — bár az 1942 :XV. tc. stb. s különösen 3600/1943. M. E. s újabban az 1720/1944. M. E. sz. r., de nem a r. korlátai közt zsidónak esetleg az 1942 :XV.