Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1944 / 5. szám - A svájci utazói törvény. 2. [r.]
279 jövőre vonatkozó szerződéses igényeit, kivéve, ha az új főnök nem hajlandó őt átvenni, vagy csak lényegesen rosszabb feltételekkel. Igényeit ez utóbbi esetben természetesen mindkettővel szemben érvényesítheti az üzletátruházási törvény értelmében. A T. 17. §-a szabályozza az utazó igényeit az alkalmaztatási viszony megszűntének esetére, amikor is az utazó valamennyi igénye úgy a fixfizetésre, mint a jutalékra és a költségmegtérítésre esedékessé válik. (1. bek.)93 A jutalékigény fennáll minden olyan ügyletre, amelyet az utazó a megszűnés előtt maga kötött meg vagy amelyre vonatkozólag általa közvetített ajánlat ezen időpontig érkezik be a munkaadóhoz és általa elfogadtatik, figyelem nélkül arra, hogy az elfogadás, ületve a teljesítés a megszűnés előtt vagy annak utána következik be. (2. bek.)94 A legutóbbi eset tekintetében írásban kiköthető, hogy a jutalékigény csak későbben — a teljesítéskor — válik esedékessé, de semmiesetre sem később, mint a megszűnés után hat hónapra, szukcesszív ügyleteknél 1 évre, biztosításoknál pedig 2 évre. (3. bek.) Ismételjük, hogy a felmondási idő alatt is köteles a főnök gondoskodni az utazó megfelelő foglalkoztatásáról, ellenesetben ennek elmaradásáért méltányos kártalanítással tartozik, úgyszintén azért a különbözetért, amelyet az utazó a szokásos költségátalány (napidíj, diéta)-ból átlag megtakarítani szokott.93 Ha pedig az utazót — mint nálunk 5 évi szolgálat után — külön végkielégítés illeti meg, annak kiszámításánál ezek a tényezők is figyelembe veendők a fixumon és az átlagos jutalékkereseten felül.96 Az alkalmaztatási viszony megszűnéséhez tartozik minden egyéb függő kérdés likvidálása is, mihez képest kimondja a T. 18. §-a, hogy mindegyik szerződő fél köteles a másiknak 93 Önként értetődik, hogy ha a felmondás megtörténte után a főnök a felmondási időnek kitöltéséhez és az alatt a szolgálat teljesítéséhez ragaszkodik, akkor a felmondási idő tartama alatt az általános szabályok nyernek alkalmazást. A szövegben foglalt rendelkezés tehát csak a felmondási idő végén, helyesebben az alkalmaztatási viszony befejeztekor bír érvénnyel. o-t A leszámolás után a főnök és az utazó között rendszerint minden kapcsolat véget ér; kivétel: a szerződésben kikötött versenytilalom, továbbá a rayon utazók körében későbben befutó utórendelések, amelyeket fentebb már tárgyaltunk. Az utóbbi kivétel alól ismét kivételt statuál nálunk a zsidótörvénnyel való vonatkozásban a 6090/1941. M. E. sz. rendelet 3. §-a, amely — hivatkozással a korábbi 1500/1941. M. E. sz. rendelet 6. §-ára — kimondotta, hogy a zsidó ügynöknek a cégtől való kiválása után hat hónapon túl, semmiféle jutalékot vagy más hasonló természetű jövedelmet kifizetni nem szabad. Az ezzel ellenkező szerződéses kikötés hatálytalan. 95 Így K. P. II. 713., Grill 1939. Dtár 655. old. 9G K. P. II. 161/1938., Grill 1938. Dtár 627. old.