Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - Bányászati kisajátítás

SZEMLE Bányászati kisajátítás A „Gazdasági Jog" 1943. évi november hónapi számában Magyarosy Ferenc kir. kincstári főügyészi helyettes igen értékes tanulmányban fejtegette a bányászati kisajátítás problémáit. Mindazonáltal a tanulmánynak az Általános Bányatörvény 98. és 100. §§-nak értelmezésével kapcsolatban elfoglalt álláspontjával nem tudunk egyetérteni. E §§-ok idevonatkozó részei a következőképpen szólnak: „98. §. Minden földtulajdonos köteles a bányaművelés üzletére szükséges telkeket a bányavállalkozónak megfelelő kártalanítás mellett... használat végett átengedni." „100. §. Kutatási kísérletekre vagy más csupán múlólagos bányaművelési használatra a teleknek csak ideiglenes átengedése követeltethetik, oly célokra leendő elvételnél azonban, amelyekből a teleknek állandó használata előre látható, a földtulajdonosnak jogában áll a tulajdonképpeni átvételt szorgalmazni." Nemcsak a magyar, hanem az osztrák irodalmat is élénken foglalkoztatta az a kérdés, — miként erre már Magyarosy is rámutat — hogy e § § alapján csak a földtulajdonos kérheti-e a tulajdoni kisajátítást, avagy pedig megilleti ez a jog a bányavállalkozót a földtulajdonos akarata ellenére is? Magyarosy a korábbi magyar és osztrák irodalommal, valamint a joggyakorlattal ellentétben új álláspontot foglal el tanulmányában és azt igyekszik kimutatni, hogy a tulajdoni kisajátítás nemcsak a földtulajdonos, hanem a bányavállalkozó kérelmére is történhet. Ezt az álláspontot Magyarosy elsősorban nyelvtani magyarázattal támasztja alá, amikor azt fejtegeti, hogy a 98. §. használat végett" kifejezést nem jogi műértelemben, hanem közönséges értelemben kell venni. „E szerint — mondja Magyarosy — az említett szók nem a kisajátítás által szerzendő jogosítvány jogi minőségét (bérlet vagy haszonbérlet, vagy használati szolgalom), hanem azt jelentik, hogy a bányavállalkozó a telket bányamívelés céljára való felhasználás (igénybevétel) végett sajátíthatja ki, nem pedig más végett." „A jogalkotó tehát a használat szóval nem a szerzendő jogot vagy annak terjedelmét, hanem a jogszerzés célját, feltételét jelöli meg." Végső következtetésként Magyarosy arra az álláspontra jut, hogy az Általános Bányatörvény 98. §-a alapján a kisajátítandó területet bányaüzem céljaira való felhasználás végett kell átengedni, ez az átengedés pedig végső esetben tulajdoni is lehet, ezért a bányavállalkozó is követelheti a tulajdoni átengedést.