Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

27 A gazdasági jogot nem az teszi ilyenné, hogy váltó, csekk, közraktári jegy stb. nyer benne szabályozást, hanem specialitása az. hogy pl. a váltó szervező, kezdeményező funkciót tölt be a magán és közgazdaságban. Hasonlóképpen a takarékbetét, záloglevél, kötvény, a vállalati tőke, egyáltalán a tőkefelszívás és kihelyezés „cselekvési módjai", nemcsak sajátos nevű, körülírású formák, hanem szervező, irányító, kezdeményező alakzatok, amint ezt már a hatalmi helyzetek, egyesek és csoportok érvényesülési módjára nézve fentebb előadtuk.22 Ezek a funkciók más jogágazatban nem találhatók fel, a büntetőjogban nem beszélhetünk társadalmi összeműködést szervező formákról, szükségletkielégítési szervezésről, irányításról stb. De ugyanez hiányzik a magánjogból is. Nézetünk szerint a gazdasági jog nem a „jog" fejlődésének, de nem is bizonyos szemléletnek az eredménye, már csak azért sem, mert jelenleg a gazdasági jog mozaikszerűleg, a tárgyi, sőt még inkább a gyüjtőelmélet értelmében, egységes rendszer nélkül foglalható csupán össze. A gazdasági jog az összes jogfunkciókat a jog lényegéből kifolyólag magában foglaló jogmorfológiai rendszer, s mint ilyen, a szükségletkielégítésre irányuló cselekvések és összemuködés egészére vonatkozik, tehát maga a teljes ösjog, a jog teljessége. Dr. Uhlmann Aladár hir. járásbiró. s2 Csőd- és kényszeregyességi, különféle büntetőszabályok : a biztosító (védő, támadó) funkciót töltik be.