Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

26 IV. A gazdasági jog és a „differencia specifica". Fejtegetéseink alapján a következő megállapításokat tehetjük: 1. A jogfunkciók egységes szemléleti módot biztosítanak a jog lényegére, szerkezetére vonatkozólag, akár mint ideát, akár mint társadalmi valóságban megszilárdult cselekvési módot, akár pedig mint pozitív jogszabályt fogjuk fel. 2. Meghatározandó a funkciók működési területe, melybe nem tartozik a gazdálkodás technológiai része. Ellenben tisztáztuk a funkciók társadalomelméleti megfelelő kategóriáit. 3. A gazdasági jog jellegzetes, különálló jogágazatot annyiban képez, amennyiben mind a négy jogfunkciót magában foglalja, jelesül sajátossága a szervező, irányító és kezdeményező funkció. A gazdasági élet, helyesebben : a szükségletkielégítésre irányuló összeműködés képezi a jog igazi területét, ahol minden funkciója formálható anyagot talál. Funkciója nemcsak logikai, de nem is csupán „rendező". A jog ősfogalma, mint szerkezet és mint funkcionális lét, eredetileg is magában foglalja azokat az elemeket, melyek speciális feladatok betöltésére vonatkoznak. A jog nemcsak „rendező elv", mert ez az általánosan elfogadott szerep semmit sem mond, s inkább jogtechnika, mely a jogban valamilyen bárhol felhasználható szabályeszközt lát, mely egyszer büntet, máskor magatartáselőírásokat fejez ki, ismét máskor a fejlődő gazdasági élet gyorsan változó igényeihez rugalmasan alkalmazkodó törvény. A gazdasági jog ilyen felfogás mellett inkább rendőri szabály. Az egyes jogrendszerek morfológiai alakulatok, a jogfunkciók sajátos csoportosulása szerint. Az életviszonyok változásával, a millió, technikai, világnézeti behatások folytán csoportosulnak szilárd alakzatba a jogfunkciók s így találnak megfelelő alakítható társadalmi anyagra, kategóriákra. így lehetséges azután, hogy — mint a gazdasági jognál — a legkülönfélébb funkciók mind működési teret kapnak s a jogágazat mindegyiket magában foglalja. Ilyenkor mondjuk azt, hogy a gazdasági jogban „büntetőjogi", „közjogi" stb., stb. „elemek" is foglaltatnak, ez azonban, mint láttuk, nem helyes kifejezése a valóságos képletnek. A gazdasági jog : a jog autonóm funkciójából eredő morfológiai alakulat, melyben mind a négy funkció fellelhető s ez az alakulás éppen a jog irányító és kezdeményező funkciójából ered, tehát a jog számára immanens. A gazdasági jogban is megtalálható a cselekvési mód, a formáló funkció, mint más jogágazatban. A váltó kellékei például, alaki és anyagi jogszabályokkal való meghatározása, kötelező cselekvési mód, mely beletartozik ugyan a gazdasági jogba, de semmiben sem különbözik e részben az ú. n. köztörvényileg szabályozott valamely kötelező cselekvési módtól, mint pl. teljes hitelű magánokirat, adásvételi szerződés stb.