Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

24 egyéb ágazatokban is ; így az összeműködésre törekvő egyedeknek meghatározott célú egyesületekbe vagy társaságokba való tömörítése, mely azután vagy közösségi, vagy társasági irányban, tartósan, folyamatosan szervezi az eredetileg különálló erőket. A munkamegosztás elve kerül kapcsolatba a jogi szabályozással, tehát a jog szervező működésével a tőkeképződésnél is, melynek „cselekvési gyakorlatában" nem annyira az irracionális takarékossági hajlam vagy a relatív értékű tárgyi feltételek a döntők, hanem az előrelátás és folytonosság, továbbmenőleg pedig az egyes takarékossági formák és fajták állandó „beszervezését" biztosító munkamegosztás, a tőkegyűjtést, elosztást és befektetést végző intézmények munkájában.20 Hasonlóképpen a forgalmi, közlekedési viszonyokban a munkamegosztás elvének érvényesülése (a vasút és közúti járművek között) és szabályozása : messzemenően befolyásolja — tehát szervezi — az ezekhez fűződő társas tevékenységeket, együttműködést. De nézzük már most a jog irányító, kezdeményező működésének megfelelő negyedik kategóriáját. Ez nem más, mint a sokrétű és Max Weber által amorf-nak nevezett hatalom, mely valójában a legkülönfélébb társadalmi erők, helyzeti energiák, hatalomhordozók gyűjtőfogalma. Egy társadalmi tény funkciója csak társadalmi lehet. A jog, mint szükségletkielégítésre irányuló cselekvési és összeműködési létforma : bizonyos gazdaságtársadalmi elhelyezkedést alakít ki. Ezáltal pedig ú. n. hatalomhordozók jutnak szerephez, amelynek hatása érvényesül a gazdasági életben, mert a gazdasági törvényszerűségek — mint láttuk— a jogi és társadalmi szerkezet alapján realizálódnak. Minthogy pedig tudjuk azt is, hogy az egyének tömegei mintegy beleszületnek az említett létformába : ez egyrészt kifejleszti a cselekvési gyakorlatokat, irányt szab a jelenlegi és jövőbeli egyéni cselekvésnek, azt meghatározott vágányon tovább vezeti, a szükségletkielégítésről való gondoskodásban, annak tervszerűségében, előrelátásában és folytonosságában egyaránt. Másrészt azonban bizonyos tömegjelenség eket hoz létre, ami azután dinamikai változások alapját képezi, módosítja a kollektív élet feltételeit, amiként újjá is alakítja az egyéni cselekvési gyakorlatot, minthogy azok a változott feltételek folytán újabb egyéni cselekvésekben fognak jelentkezni.21 A társadalmat alkotó elemek elhelyezkedése, kapcsolatai, a népesség eloszlása, a települési helyek, a közlekedés iránya és jellege, a foglalkozási ágak összetétele, a vagyonszerző elv és jövedelemszerző elv előnyben részesítésének (preferenciájának) 20 L. erről szerző : A gazdasági és pénzügyi jog jelentősége a tőkeképződésben. 21 Milyen messzemenő irányító funkciót tölt be csupán a kézműipar, gyáripar jogi szabályozása !