Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

22 itt a jogállapot helyreállítása is lehetséges (vagyonilag), ha jogsérelem következett be. Az utóbbi csoportba ezért az összes ú. n. civil jogok beletartoznak (polgári, kereskedelmi, köz- stb. jog). De nézzük a harmadik társadalomtani kategóriát : a munkamegosztást. Ennek oka, Durkheim szerint a társadalmak morális vagy dinamikus sűrűségének fejlődése. De természetesen a társadalom tagjainak ez az érintkezésben, kapcsolatban megnyilvánuló sűrűsége összefügg az anyagi sűrűséggel is (a népesség száma, nagysága, a közlekedés fejlettsége, városok kialakulása stb.). Ebből pedig szükségképpen áll elő a munka további megoszlása a létért való küzdelemben. A munkamegosztás végső oka az új életkörülményekhez való alkalmazkodás, az új feltételek mellett való megélhetés követelménye. Az emberek testi és szellemi tulajdonságaiban mutatkozó hasonlóságok és különbségek szerint differenciálódik és integrálódik a társadalmi munka. Tönnies és Pieper18 munkássága e kérdésben termékeny eredményt hozott a fogalmak tisztázása terén, megkülönböztetve az emberi kapcsolatok két főfaját : a társaságot és a közületet, közösséget. Közületnek nevezzük az emberek közti ama viszonyt, melyben a kikristályosodás magvát a tagokra nézve közös jelenség képezi. A társaságban ezzel szemben ez a mag : a. tagokban megnyilvánuló egyediség. A szükségletkielégítésre irányuló társadalmi összeműködésben tehát ugyancsak fellelhető mind a két jelenség, aszerint, amint a hasonlóságok vagy a különbségek szolidaritása lép előtérbe. Következésképpen a jog, mint a szolidaritás objektíve megragadható tüneménye, szintén kapcsolatba kerül ezzel a jelenséggel. Funkciója nemcsak védő és támadó. A társas (emberi vagy állati) életben mutatkozó súrlódások legfőképpen a természetes kiválasztás biológiai törvényének és a létért való küzdelemnek eredménye. Ezt az emberi társadalomban versenynek nevezzük. A verseny állati formáinak kiküszöbölése a közvetlen, nyers versengés helyébe a társas együttműködésben a szándék, számítás, együttműködés közvetett módszerét helyezte. Az emberi társadalomban a különféle intézmények — társadalmi munkát végző erők — azt célozzák, hogy a nyers versenyforma értelmes versennyé szelídüljön (vallás, erkölcs, hagyomány, jog). A munkamegosztás a hasonlóságok és különbségek szolidaritása szolgáltatja tehát a jogfunkció harmadik gazdaságtársadalmi anyagát, területét s itt jelentkezik a szervező funkció, mely a társadalmi valóságban azután — a két alapjelenségnek megfelelően — 18 Tönnies: Gemeinschaft und Gesellschaft. 7. kiad. 192(5. Josef Pieper : Grundformen sozialer Spielregeln. 1933/43. 60. old.