Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

21 A további kategóriák : az érdek, a munkamegosztás és verseny és a hatalom. A jog szociológiai vonatkozásai kapcsánR. MüllerErzbach müncheni professzor rámutatott arra, hogy már az ókorban ismerték azt az összefüggést, mely szerint a jogot mindenekelőtt az egyes emberek szükségletei és érdekei hozzák létre és alakítják át, s hogy a német jogtudomány a mostani század elején felismerve az érdekek jogkialakító erejét, kifejlesztette az „érdekjogtudomány" (Interessenjurisprudenz) mozgalmát, mely az érdekek jogkialakító erejét a jogkutatás területén is hasznosítani kívánta. Hozzáfűzi azonban, hogy a szellemi áramlatok a jogot — minthogy létrehozásában és alkalmazásában lényegében szellemi munka — kialakulásában befolyásolják ; s így az érdek csak akkor irányíthatja a jog kialakulását, ha védelemre méltó volta elismerésre talál.15 Az érdek szerepével kapcsolatban első észrevételünk az, hogy óvakodni kell attól, nehogy az érdektudomány az érdekellek ideológiáján nyugodjék ! (Interessentenideologie.) A gazdaságban a verseny, tehát a harci elem számottevő s itt az ideológiák sikeres elterjesztése, elfogadtatása, mint eszköz szerepel. Már a céhek, földesurak befolyása, annakidején, a gazdasági élet szabályozásába (foglalkozási ágak, külkereskedelem, vám, ár stb. jogi szabályozása) gj^akran kizárólag az érdekelt csoportok ilyen propagandájával történt. Waltér Eucken hivatkozik az ú. n. kartell-ideológiára, amely az előző század utolsó harmadában hirdette, hogy a kartell a régi szövetkezeti eszmét kelti életre, benne és általa a közérdek győz a magánérdek felett, enyhíti a konjunktúra hullámmozgást stb. 8 a huszadik század elején azután a gazdaságelméletben (tankönyvekben) már tudományos elvekként ott találjuk ezt az ideológiát, s csakhamar a jogtudomány és a bíráskodás is magáévá teszi, anélkül hogy a tudomány a tényekben ellenőrizte volna az érdekeszméket, melyek a kartellek számára csupán eszközök voltak a társadalmi elismertetés és hatalom iránti harcban. Ugyanez tapasztalható a társasági, a verseny- stb. jogban is.16 Másodszor : mi az érdeket a jog működése számára adequat szociológiai kategóriának tekintjük, melynek anyagán keresztül megvalósul a biztosító (védő, támadó) funkció. Durkheimnál a társadalmi munkában az emberek összetartozásának alapja : a hasonlóságok és a különbségek szolidaritása, s ennek külső jelensége a jog. A jogszabályoknak két csoportja van e szerint :17 a büntető (vagyis repressiv sankcio) és a helyreállító (restitutiv sankcio), az előbbi negatív, mert az együttműködésellenes magatartást torolja meg, az utóbbi pozitív, mert 15 B. Müller-Erzbach : A jogtudomány átalakulása oknyomozássá. Gazdasági Jog, II. évf. 3. 16 W. Eucken : Nationalökonomie wozu ? Leipzig, 1938.58—59. old. 17 Durkheim felfogásának megfelelően tehát csak „biztosító" működóse van, mely a büntetésben és helyreállításban jelentkezik.