Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

21 A további kategóriák : az érdek, a munkamegosztás és ver­seny és a hatalom. A jog szociológiai vonatkozásai kapcsánR. Müller­Erzbach müncheni professzor rámutatott arra, hogy már az ókor­ban ismerték azt az összefüggést, mely szerint a jogot mindenek­előtt az egyes emberek szükségletei és érdekei hozzák létre és alakítják át, s hogy a német jogtudomány a mostani század elején felismerve az érdekek jogkialakító erejét, kifejlesztette az „érdek­jogtudomány" (Interessenjurisprudenz) mozgalmát, mely az érde­kek jogkialakító erejét a jogkutatás területén is hasznosítani kívánta. Hozzáfűzi azonban, hogy a szellemi áramlatok a jogot — minthogy létrehozásában és alkalmazásában lényegében szellemi munka — kialakulásában befolyásolják ; s így az érdek csak akkor irányíthatja a jog kialakulását, ha védelemre méltó volta elismerésre talál.15 Az érdek szerepével kapcsolatban első észrevételünk az, hogy óvakodni kell attól, nehogy az érdektudomány az érdekellek ideoló­giáján nyugodjék ! (Interessentenideologie.) A gazdaságban a ver­seny, tehát a harci elem számottevő s itt az ideológiák sikeres elterjesztése, elfogadtatása, mint eszköz szerepel. Már a céhek, földesurak befolyása, annakidején, a gazdasági élet szabályozá­sába (foglalkozási ágak, külkereskedelem, vám, ár stb. jogi szabá­lyozása) gj^akran kizárólag az érdekelt csoportok ilyen propa­gandájával történt. Waltér Eucken hivatkozik az ú. n. kartell-ideológiára, amely az előző század utolsó harmadában hirdette, hogy a kartell a régi szövetkezeti eszmét kelti életre, benne és általa a közérdek győz a magánérdek felett, enyhíti a konjunktúra hullámmozgást stb. 8 a huszadik század elején azután a gazdaságelméletben (tan­könyvekben) már tudományos elvekként ott találjuk ezt az ideoló­giát, s csakhamar a jogtudomány és a bíráskodás is magáévá teszi, anélkül hogy a tudomány a tényekben ellenőrizte volna az érdekeszméket, melyek a kartellek számára csupán eszközök voltak a társadalmi elismertetés és hatalom iránti harcban. Ugyanez tapasztalható a társasági, a verseny- stb. jogban is.16 Másodszor : mi az érdeket a jog működése számára adequat szociológiai kategóriának tekintjük, melynek anyagán keresztül megvalósul a biztosító (védő, támadó) funkció. Durkheimnál a társadalmi munkában az emberek összetarto­zásának alapja : a hasonlóságok és a különbségek szolidaritása, s ennek külső jelensége a jog. A jogszabályoknak két csoportja van e szerint :17 a büntető (vagyis repressiv sankcio) és a helyre­állító (restitutiv sankcio), az előbbi negatív, mert az együtt­működésellenes magatartást torolja meg, az utóbbi pozitív, mert 15 B. Müller-Erzbach : A jogtudomány átalakulása oknyomozássá. Gazdasági Jog, II. évf. 3. 16 W. Eucken : Nationalökonomie wozu ? Leipzig, 1938.58—59. old. 17 Durkheim felfogásának megfelelően tehát csak „biztosító" műkö­dóse van, mely a büntetésben és helyreállításban jelentkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents