Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 4. szám - A svájci utazói törvény. 1. [r.]

198 ügylet megkötésére is ki van terjesztve, úgy az előirt árakat és egyéb feltételeket be kell tartania és ha azoktól el akar térni, úgy a főnök utólagos jóváhagyását fenn kell tartania. Természetesen a vevő előtt ezt nem szabad eltitkolnia, sőt kifejezetten fel kell tárnia és a köt jegyen (megrendelő jegyen) írásban is fel kell tüntetnie. Mindezekben a kérdésekben az utazó a legmesszebbmenő gondossággal és becsületességgel köteles eljárni és éreznie kell, hogy ő főnökének bizalmi embere, aki habozás nélkül köteles saját érdekét a főnök érdekének alárendelni.24 Ha pl. az utazó azért, hogy jutalékigényét növelje, úgy köti le az ügyletet, hogy az előírt árakat vagy egyéb feltételeket (pl. csomagolás, fuvar, vám, fizetési határidő, hitelgarancia, stb.) túllépi, akkor a főnök jogosult az ügyletelt stornírozni, sőt rögtöni hatállyal fel is mondhat.2"' Viszont joggal felmerül az a kérdés, vájjon honnan tudhatja a megrendelő, hogy a nála megjelent utazó felhatalmazása mily keretig szól, csak közvetítésre vagy lekötésre is és utóbbi esetben korlátlanul vagy korlátozottan? Ennek a kérdésnek tisztázására nagyon alkalmas volna az utazó arcképes igazolványa, melyben a meglévőkön felül egy további rovatot lehetne beilleszteni: „Az ügynök felhatalmazásának terjedelme" címmel. Ebben lehetne feltüntetni, hogy az ügynök csupán közvetítésre jogosult-e vagy lekötésre is, utóbbi esetben pedig a főnök által megszabott korlátozásokat. De elegendő volna a rovatban annak megemlítése is, hogy az ügynök jogkörét külön írásbeli felhatalmazás szabályozza, melyet az magánál tartani és kívánatra felmutatni köteles.26 24 Ez a gondosság jóval szigorúbb, mint a sv. köt. tv. 328. §-ban előírt általános alkalmazotti gondosság, mert míg az utóbbi (3. bek.) személyes természetű gondosságot (,,unter Berücksichtigung des Bildungsgrades oder der Fachkentnisse, sowie der Fáhigkeiten und Eigenschaften des Dienstpflichtigen") követel, addig az utazóra nézve előírt gondosság absolut természetű („Sorgfalt eines ordentlichen Kaufmanns"). 25 Sv. köt. tv. 352. § 2. bek.: „Als wichtiger Grund ist jeder Umstand anzusehen, bei dessen Vorhandensein dem zurücktretenden aus Grundén der Sittlichkeit oder nach Treu und Glauben die Fortsetzung des Verhaltnisse nicht mehr zugemutet werden darf." (Itt azután tág tere van a szabad bírói mérlegelésnek.) (U. ott. 3. bek.) 26 Érdeke tehát úgy a főnöknek, mint az utazónak, hogy ezeket a kérdéseket az igazolvány vagy a külön írásbeli felhatalmazás pontosan tartalmazza, de ezt kívánja a harmadik, ügyletkötö személy érdeke is. Ily módon sok vita és per volna elkerülhető. Ha pedig a főnök elmulasztaná ennek a rovatnak kitöltését, akkor a vélelem az utazónak korlátozásmentes felhatalmazása mellett szólna s ennek hátrányos jogkövetkezményeit harmadik jóhiszemű személyekkel szemben a főnök viselné. Ebben a kérdésben sajnálatos eltérés mutatkozik az arcképes igazolvány kapcsán imént tárgyalt két rendelet között; míg ugyanis az említett 3980. sz. rendelet 5. §-a szerint az ügynök (utazó) csak arcképes igazolványát köteles tevékenysége közben magánál tartani és kívánatra felmutatni, addig a 4170. sz. rendelet 4. §-a értelmében a biztosítási ügjmök