Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

19 elemi és másodlagos gazdasági jelenségek között tesz különbséget, attól függően, hogy valamely jelenség a jogi rendtől függetlenül jelentkezik a közgazdasági életben (a gazdasági élet belső alapjai, fogyasztás, termelés), vagy pedig a jogrendre mint alkotó elemére támaszkodik (másodlagos gazdasági jelenségek, a forgalmi gazdaság jelenségei.)12 Azt mondhatjuk tehát, hogy a társadalmi fogalom az összemfíködést, a gazdasági a szükségletkielégítést hangsúlyozza és érinti. A gazdasági élet műszaki, lélektani és természeti alapjait külső, hatalmi befolyással megváltoztatni nem lehet. Ezek tehát a jog funkciói számára közvetlenül el nem érhető területek.13 Durkheim Emil szerint a társadalmi tények annak a külső kényszernek a hatalmáról ismerhetők fel, amelyet azok az egyénekre gyakorolnak s amelyet e ténysk a meghiúsításukra irányuló egyéni ellenállással szemben kifejtenek.14 A társadalmi tény tehát az egyénen kívül eső cselekvési mód, amely az egy érne külső kényszert tud gyakorolni. E tényeknek két főcsoportja van : a cselekvési módok és a lét ezési módok, tehát a társadalmi tény olyan meg- vagy meg nem szilárdult cselekvési mód, mely az egyénre külső kényszert tud gyakorolni. A társadalmi életben az egyén már beleszületik a ,,kollektív Jéf'-be, bizonyos megszilárdult cselekvési gyakorlat kényszeríti, 12 Navratil Ákos : Közgazdaságtan. 2. kiad. I. k. Budapest, 1935. 13 A közgazdaságtan már régen foglalkozott a hatalom és gazdasági törvény összefüggésének kérdésével. Az egyik felfogás szerint — hatalom alatt általában csak az állami hatalom beavatkozását értve — minden ilyen behatás elítélendő s vagy sikertelen, vagy pedig káros hatással jár. (PL a manchesterisnras.) A másik felfogás megengedi bizonyos hatalmi viszonyok befolyását a gazdasági életre, így pl. az értékelméleten alapuló jövedelemeloszlásban. Rá kell mutatni arra, hogy hatalomhordozó gyanánt nemcsak az állam jön tekintetbe, hanem — gazdasági értelemben vett hatalomról lóvén szó — minden olyan állapot hatalmi helyzetet létesít, mely a szükségletkielégítésben egyoldalúlag, túlsúlyban lép fel ; tehát a szükségletkielégítósre irányuló összeműködés bizonyos oldalról kinövést mutat. Pl. kartell, monopólium. Ennek természeti alapjai is lehetnek, nemcsak a társadalmi oldalról indulnak ki ; így pl. javak ritkasága, különlegessége stb. Zwiedineck-Südenhorst szerint a hatalom annyiban bír befolyással a gazdasági élet törvényszerűségeiben, hogy a gazdasági tényeket — pl. kartell esetén a kínálat egyesítését — változtatja meg, új elhelyezkedést idéz elő, tehát közvetve hat. Vannak tehát gazdasági törvényszerűségek, — nem természettudományi értelemben ugyan — de vannak bizonyos hatalomhordozók is, melyeknek behatása érvényesül a gazdasági életben, mert a gazdasági törvényszerűségek a társadalmi és jogi szerkezet alapján érvényesülnek ; amennyiben pedig ez utóbbiból hatalmi helyzetek adódnak, ezek a gazdasági élet lefolyásának adottságai, kiinduló pontjai, tehát új kiindulást adnak azok számára. (L. erről : Böhm-Bawerk, Macht oder ökonomisches Gesetz ? Zeitschrift für Volkswirtschaft und Sozialpolitik. Bd. 26. és Zwiedinek-Südenhorst : Maeht oder ökonomisches Gesetz. München, 1925. 14 E. DurJcheim : De la division du travail social és ugyan ő : A szociológia módszere. Magy. ford. Budapest, 1917.