Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A munkaviszony(Szolgálati viszony személyjogi jellegéről szóló német elmélet.)

159 jogorvoslattal és kimondja, hogy a pénzügyigazgatóságnak az egyszeri hadkötelezettségi adó és a rendkívüli hadiadó tárgyában hozott határozata ellen a fizetésre kötelezett a határozat kézbesítését követő 15 nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal élhet. IV. A T. az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetése céljából megkívánt bevallásnak, illetőleg a rendkívüli hadiadó tekintetében megkívánt bejelentésnek a megszabott határidőn túl, elkésve való beadása esetére kiszabható bírság tekintetében általában az általános kereseti és jövedelemadónál érvényben levő jogszabályokkal azonos jogszabályokat tartalmaz. Azt pedig, ha az adózó az egyszeri hadkötelezettségi adó vagy a rendkívüli hadiadó tekintetében szükséges adatok bejelentése céljából a m. kir. adóhivatal által írásban hozzá intézett felhívásnak eleget nem tesz, jövedéki kihágásnak minősíti és 2 P tői 10.000 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni. Szigorú rendelkezése a T.-nek az is, mely szerint szabálytalanság miatt pénzbírsággal büntetendő az, aki a jelen T.-ben vagy az annak alapján kiadandó miniszteri rendeletben megszabott kötelességét olymódon szegi meg, hogy bár a cselekmény nem is minősül jövedéki kihágásnak, vagy adócsalásnak, de az egyszeri hadkötelezettségi adó vagy a rendkívüli hadiadó megrövidítésére, vagy az adó helyes kivetésének megakadályozására vezethet. Kimondja a T., hogy a rendkívüli hadiadót elsőízben a minisztériumok külön rendelete nélkül is a jelen T. erejénél fogva 1944. évi január hó 1. napjától kezdődő időre a minisztérium további rendelkezéséig fizetni kell. Dr. ifj. Kováts Dezső A „munkaviszony" (A szolgálati viszony személyjogi jellegéről szóló német elmélet) Egy olyan elméletet szeretnék ismertetni, amely eddig a legalkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy a magántulajdoni jogi renden belül erkölcsileg és politikailag egyaránt megfelelő jogállást adjon az alárendelt viszonyban dolgozóknak. Ez az elmélet a német jogtudományban alakult ki, a nemzetiszocialista eszmék közvetlen hatására, de többévtizedes megelőző fejlődés eredményeként. A német munkajognak mindig jellemzője volt az erős szociális érzék, de a mai rendszert különösen kiemeli a fogalmak életteljessége, az elvont konstrukcióktól való idegenkedés és a következetesen szem előtt tartott egységes világnézet, amely minden tételesjogi szabályozásnak hátterét alkotja. A szűkebb értelemben vett munkaalkotmány köré logikusan csoportosulnak a különböző munkásvédelmi, munkaigazgatási és egyéb rendelkezések, az egész rendszer magva pedig a munkaviszony különleges jogi értelmezése. Ahhoz, hogy a munkaviszonyról szóló német elmélet jelenti-