Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A szövetkezés szabadsága

146 nél nagyobb haszonra törekvő tőkés vállalat a dolog természeténél fogva minden eszközt megragad a tőke előnyének biztosítására, a szövetkezeti vállalkozás pedig nem a vállalatban dolgozó tőke minél nagyobb jutalmazására törekszik, hanem a tagoknak nyújtandó szolgálat javítására. Ez a felfogásbeli ellentét az, amely a valódi szövetkezetet a nyerészkedésre törekvő tőkés vállalattól olyan módon választja el, hogy a kettő közötti verseny sohasem szüntethető meg. Ha ez a verseny megszűnne, akkor vagy a tőkés vállalkozásnak kellene szövetkezetivé, vagy a szövetkezetnek kellene álszövetkezeti formában működő kapitalista vállalattá átalakulnia. A kifejtettek igazolják azt, miért tartjuk mi a nyerészkedésre törekvő tőkés vállalkozó egyetlen komoly, állandó ellenfelének, versenytársának a tagok gazdasági érdekét megóvni kívánó szövetkezetet. A nyerészkedésre törekvő magánvállalat és a tagok jobb kiszolgálására alakult szövetkezet versenye lesz az, ami a gazdasági élet mai állapotában a nyerészkedésre törekvő magántőkést és magánvállalkozót bizonyos korlátok betartására szorítja. Ha mindazok, amiket fentebb mondottunk, helyesek, akkor e tények a legteljesebb mértékben alátámasztják azt az állításunkat, hogy a szövetkezeti szervezkedés szabadságának elvétele esetén megfosztjuk a jogos gazdasági érdekeiért harcoló kisembert egyetlen hathatós fegyverétől. Figyelembe kell venni e kérdés megítélésénél azt is, hogy az egyre nagyobb mértékben felgyülemlő nagytőkék világában a komoly verseny csak úgy lehetséges, ha a versenytársnak is megfelelő tőke áll rendelkezésére. Bármilyen szabadságot is adunk valakinek, akit a nagy tőkecsoportokkal szemben való sikeres versenyre képessé akarunk tenni, az illető nem érhet el eredményt akkor, ha nem bocsátunk rendelkezésére olyan tőkeerőt, amellyel ez a versenylehetőség gyakorlatilag tényleg biztosítható. Ezért oly fontos a szövetkezeti szervezkedésben rendelkezésre álló ama lehetőség, hogy sok százezer és százezer kistőkét nagytőkévé tud összekovácsolni. 4. Még egy körülményre mutatunk rá, amely világosan igazolja azt, hogy a szövetkezeti szabadságnak korlátozása a kisembereket igazságtalanul hátrányos helyzetbe hozhatja nyerészkedésre törekvő magánvállalkozókkal, vagy nagyobb gazdasági erővel rendelkező egyedekkel szemben. Vegyük szemügyre a mezőgazdasági gépesítés ügyét. Emiek során használatba kerülnek gépek ípl. traktorok, cséplő-, aratógépek), amelyeket a kisgazdálkodó megszerezni nem tud. S ha volna is erre tőkeereje, a gépnek saját üzemében való gazdaságos kihasználására kilátása nem lehet. A gazdasági számvitel pontosan megmutatja annak a földterületnek a nagyságát, amelyen egy traktor gazdaságosan kihasználható. Pon-