Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

Módszere inkább tárgyi s a gazdasági jog fogalmának, tartalmának pontos meghatározását s a gazdasági jognak egyéb jogterületekről való elhatárolását nála sem találjuk meg, ami érthető is, mert hiszen nemcsak új, forrongó tudományszületésről van szó, hanem már kész és folyton alakuló, gyarapodó anyagról s a gazdasági jog tudományának gondolata nem „a priori", hanem a tényleg megvalósított gyakorlati jog ,,a posteriori"-jaként nyer meghatározást. A gazdasági jog létjogosultságát és tudományos rendszerét sokan támadják. Tény, hogy bölcseleti és tudományelméleti megalapozás nélkül ilyen igényekkel nem is léphet fel. Az alábbi fejtegetésekben éppen ezért a szóbanforgó problémák megismertetése érdekében bizonyos jogbölcseleti alapot fogunk kiépíteni, de emellett az általános jogelmélet és a speciális gazdasági jog tudományjellegének kérdését is szemügyre vesszük, vagyis a jog genus proximuma mellett a különös tudományág „differencia specifica"-ja is érdeklődésünk előterébe kerül. Nem számíthatunk arra, hogy nagyjelentőségű, értékes, úttörő munkálatok után e rövid fejtegetés meg fogja oldani a kérdéseket, mert feladatunk elsősorban a problémák kihangsúlyozása és az egységes rendszer bemutatása. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy a gazdasági jog — szakjog s így jogbölcseleti alap nélkül mindjárt a speciális jogterületre fordítanunk figyelmünket, így művelve a gazdasági jog tudományát, mint a jogszabályok tárgyának azonosságából összevetődő szakjogi stúdiumot. Valamely jelenség abszolút létére, eredetére, lényegére, ontológiájára (lét, szerkezet, ok, funkció) vonatkozó probléma metafizikai, bölcseleti kérdés. Tehát a jogra is ez áll, lévén a jog társadalmi jelenség. Ezzel szemben a jog (mint jelenség) történeti, kronologikus rendjére vonatkozó probléma vizsgálata : tudományos kérdés, tehát jogtudományi térre tartozik. A jog elvi lényegének megismerése — legalább bizonyos mértékig — megelőzi a maga metaempirikus jellegével a jog empirikus jelenségeinek kutatását. Kérdés : a jog eredetileg magában foglalja-e szerkezetileg azokat a tulajdonságokat (funkciókat), amelyek speciális feladatok betöltésére vonatkoznak ? Mi a viszony a jog ősfogalma és a szakjogok jogfogalma között ? Vájjon a különféle jogágak eredetileg különböző jelleggel jelennek meg ? Tehát eszerint van büntetőjogi, gazdaságjogi, közjogi, magánjogi szemlélet ? És ez a szemlélet transcendens a jog eredeti fogalmához viszonyítva és kívülről hat a jogra ? Amennyiben itt tények (ex post) megfigyeléseiről és leírásáról van szó, ez a jogtudomány feladata. Ama törvény természetének megfejtése és azon elemeknek meghatározása (ex ante) azonban, amelyek az említett tényekben működnek, élnek : metafizikai, tehát jogbölcseleti kérdés. Jogbölcseleti szempont tehát, nem csupán a jog ideális vagy reális létének meghatározása, az empíria vagy metaempiria világába