Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - A bányajogok érvényességének megállapítása Erdélyben

109 tat), a kártalanítás tekintetében pedig nem bízza a bíró szabad mérlegelésére a magyar magánjog kártalanításra vonatkozó általános szabályainak alkalmazásával a kártalanítás terjedelmét, hanem azt szűk körre szorítja, a 3400/1942. M. E. sz. rendelet által lehetővé tett jogérvényesítést majdnem illuzórikussá teszi. Miért kellett a magyar magánjog kártalanításra vonatkozó általános tanaitól eltérően rendelkezni és miért kellett a bíró szabad mérlegelését a kártérítés terjedelme tekintetében megkötni? Magániogunkban általánosan elismert tétel, hogy a káradós az igazi kár megtérítésén kívül tartozik kiadni azt a hasznot is, melyekre ő a károkozó cselekmény következtében tett szert, ha mindjárt a hitelező (sértett) vagyonában megfelelő csökkenés nem állott is elő. Aki a 3400-as rendeletben körülírt körülmények között elvesztette valamelv bányaio:?osítványát és azt az in integrum restitutio kizárásával vissza nem szerezheti, sem pénzbeli kártalanítást teljes terjedelemben nem nyerhet, az nem is abba a csoportba tartozik, ahol a sértett vagyonában a károkozó vagyongyarapodásának megfelelő csökkenés nem állott elő, sőt kifejezetten a sértett vagyoncsökkenéséből adódik a káradós vagyongyarapodása. Ha a valóságos érték megállapításánál a jogalkotó kizárja a zártkutatmánynak a vájástérdemlőség megállapítása folytán történt értékemelkedését, akkor az anyagi igazságosság elvének a 3400-as rendelet meghozatalával mit sem használt, mert a jogvesztett felet nem kártalanította, az esetleg rosszhiszemű jogszerzőt pedig semilyen hátránnyal nem sújtotta a román idők alatti magatartásáért. Az 5200/1943. M. E. sz. rendeletet a kormányzat az 1940. évi XXVI. tc. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján bocsátotta ki. Ez a § ezt mondja: ,,A M. kir. Minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatosan a törvényhozás további rendezéséig megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt terület közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükséges." A kártalanítás terjedelme tekintetében a bíró szabad mérlegelését a magyar magánjog általános szabályaival ellentétes rendelkezéssel megkötni nem jelenti az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztést Az 5200-as rendelet 25. §-ában foglalt rendelkezések a 3400/1942. M. E. sz. rendelet szabályait jóformán a lex imperfectához hasonló helyzetbe hozták. Ez nézetünk szerint nem találkozhatik a magyar jogi közvélemény helyeslésével. ifh dr. Vásáry István