Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

10 A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma I. Hol keressük a probléma megoldásának kiindulópontját ? A gazdasági újjárendezés kérdése általánosan előtérbe nyo­muló probléma és ez a jog területén is nagyjelentőségű változá­sokat idéz elő, mert a gazdasági újjárendezésben érdekeltek viszo­nyaira tekintettel a gazdasági és társadalmi kérdések újabb tisz­tázása és szabályozása válik szükségessé. így vetődött fel, mint jogelméleti és gyakorlati kérdés : a gazdasági jog problémája is. A kérdés gyökere és felvetődése inkább a gyakorlati helyzetből magyarázható, nevezetesen a gazdasági életviszonyokra vonatkozó joganyag bővüléséből, mely a gazdaságjoginak elismert jellegű jogszabályok tárgya szerint csoportosult. Az elmélet — inkább mint jogtan s nem pedig mint jog­filozófia — már bizonyos gyakorlatilag s a jogszabályok tartalmá­ban élő joganyaghoz később nyúlt hozzá, amikor az ú. n. gazdasági világnézet vezető eszméje nyomán e jogszabálycsoportban sajátos szemlélet megjelenését látta s így jött létre a gazdasági jog szem­léleti módszere. E felfedezés szerint a jogfejlődést és jogi gondolkodást az életszerűség kívánalma jellemzi, a mai kor a gazdasági élet kora, s így a jog életszerűségét postuláló jogtudományi irányzatnak igaz célja és tartalma : a jog gazdasági színezetének hangsúlyozása és az ebből folyó következmények levonása. A „gazdasági jog" ezért nem tárgyilag vagy személy szerint körülhatárolt jogmatériát jelöl meg, hanem a jognak arra a külön­leges szemléleti módjára kíván utalni, amely a jognak a gazdaság­hoz való vonatkozását állítja előtérbe s mint ilyen, nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem átfogja a jog egész területét.1 Éppen ezért a gazdasági joggal, mint külön tudománnyal való foglalkozás — folyóiratunk célkitűzése szerint is — a gazdasági életet körülvevő, védelmező és befolyásoló jogmatériának áttekint­hető rendszerbe foglalása.2 Jelentős úttörő munkát végzett e téren, a gazdasági élet jogi vonatkozásainak egységes jogi szem­léletében, J. W. Hedemann német professzor. E jogi rendszer jellegzetessége, hogy középpontját, illetve kiindulását a gazdasági jog fogalma képezi.3 1 Tury S. Kornél : „A gazdasági szemlélet a büntetőjogban". Gazda­sági Jog, n. 4. .194. 2 Kuncz Ödön : Gazdasági Jog, I. 1. 3 „Deutsches Wirtschaftsrecht." Berlin, 1939.

Next

/
Thumbnails
Contents