Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 10. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban. 1. r.

629 ződés nélkül — szolgálati viszony keletkezett, s ezzel egyidejűleg a felperes és az alperes közt fennállott szolgálati jogviszony hallgatólag megszűnt." (Kir. Kúria P. II. 218/1943. sz.) 4. A szolgálati jogviszonynál nem az alkalmazott címe, hanem a betöltött jog- és cselekvési kör az irányadó. „A szolgálati jogviszony természetéből következik, hogy eltérő más törvényes szabályozás vagy megállapodás hiányában úgy a felmondási, mint a végkielégítési igény mérvének megállapításánál nem az alkalmazott címe vagy elnevezése, hanem aa alkalmazott által a szolgálati jogviszony megszűnésekor betöltött jog éa cselekvési kör az irányadó. E szabálytól eltérésnek csupán akkor lehet helye, ha a munkaadó a munkavállaló munkakörét annak hátrányára visszaélésszerűen, vagyis a munkavállaló jogainak kijátszása végett változtatja meg, amit azonban a felperes nem is állított." (Kir. Kúria P. II. 1272/1943. sz.) 5. Szerződéses szabadság a szolgálati jogviszonyban. „Nincs jogi akadálya annak, hogy a szerződő felek határozott időtartamra kötött szolgálati szerződésben is biztosítsák a felmondási jogot és megállapítsák a jogviszony időelőtti megszüntetésének következményeit." (P. II. 1809— 1943. sz.) 6. Részvénytársaság igazgatósági tagjának szolgálati szerződése érvénytelen, ha a közgyűlés nem hagyja jóvá. „A felperes fizetésének kérdésével sem az 1925 február 3-ika előtt, sem pedig azután tartott közgyűlések egyike sem foglalkozott, a felett nem határozott, ezt a kérdést a közgyűlés elé nem terjesztették. A m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 844. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozata szerint az igazgatóság, vagy igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható. Az igazgatóságnak tehát nincs joga ahhoz, hogy valamely tagja részére olyan juttatást adjon, amely az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatban tüzetesen körülhatárolva nincs. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 75. számú polgári döntvénye a most említett elvi határozatban kifejezésre juttatott általános szabállyal szemben csupán bizonyos, a jelen perben az irányadó tényállás szerint fenn nem forgó kivételeket állapít meg. Kifejtett indokaiból megfelel az anyagi jognak a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása is, hogy a felek között létrejött F/30, alatti szerződésnek a fizetésre vonatkozó része érvénytelen lévén, az abban meghatározott fizetést a felperes a jelen perben érvényesített időre, 1930 szeptember—1934 június 30-ig jogszerűen nem követelheti." (P. II. 1614— 1943.) 7. Határozott időre szóló szolgálati szerződés és annak jogellenes megszüntetése. „Határozott időre akkor szól a szolgálati szerződés, ha annak időtartamát a felek naptárszerűen vagy más alkalmas módon előre akként határozzák meg, hogy a kikötött idő elteltével a szolgálati jogviszony felmondás nélkül is megszűnik, hacsak az időtartamot a felek újabb megállapodással meg nem hosszabbítják; viszont a kikötött idő eltelte előtt egyik fél sem szüntetheti meg a jogviszonyt a másik fél beleegyezése nélkül egyoldalú elhatározással, hacsak valamely, rendkívüli felmondásra jogosító, különös körülmény nem valósul meg. A határozott