Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 10. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban. 1. r.

628 Szolgálati jogviszony fogalma és kelcikeaésc 1. Szolgálati jogviszony vagy társasági szerződés. „Szolgálati viszony akkor jön létre, ha a munkavállaló függőségi és alárendeltségi viszonyban vállalkozik a munkaadó részére huzamosabb idó'n át ellenérték fejében meghatározott szolgálat teljesítésére. Nem ellenkezik a szolgálati jogviszony természetével, ha a munkavállaló a szerződésből eredő kötelezettségeinek biztosítására fedezetül készpénzt vagy pénzt helyettesítő egyéb értéket (óvadékot) ad a munkaadónak s használatba vételét megengedi. Nem áll ellentétben a szolgálati viszony lényegével és nem mutat társas viszonyra az sem, ha a vállalat önálló vezetésével megbízott alkalmazott a miuikaadó részére bizonyos összeget mint legkisebb tiszta hasznot kötelezően biztosít (haszongaraneia kikötése), feltéve, hogy az erre vonatkozó kikötés jogszabályba, jóerkölcsökbe, vagy a közrendbe nem ütközik. E szerint a felek kötelezettségeire és jogaira általában a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok alkalmazandók." (Kir Kúria P. II. 1138/1943.) Egyezik a korábbi joggyakorlattal, bár a társas viszonyra vonatkozóan ilyen pregnánsan a Kúria ezt a jogelvet még nem fejtette ki. 2. Szolgálati szerződés vagy ügynöki szerződés. Versenytilalom kikötése. „Az ügynök üzletszerű tevékenységének az igénybevétele történhetik szolgálati szerződéssel, de megbízási ú. n. ügynöki szerződéssel is. Szolgálati szerződés csak akkor jön létre, ha az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy részben a munkaadó üzleti körében teljesítendő folyamatos szolgálatokra ellenérték mellett a munkaadóval mint főnökével függőségi viszonyban köti le. A felek jogviszonyát szabályozó NB alatti megállapodás ugyan a jogviszonyt bármikor, szóbelileg is megvonható megbízásnak nevezi, azonban az állandó bírói gyakorlat értelmében annak a megállapításánál, hogy a felek között volt-e szolgálati viszony, a bíróság nincs kötve a felek jogi minősítéséhez s az nem a használt kifejezésektől, hanem a jogviszony belső tartalmától függ. Erre való tekintettel a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül, minősítette a felek jogviszonyát szolgálati viszonynak, mert abban a szolgálati viszony lényeges ismérvei feltalálhatók. A szakmabeli versenytilalom kikötése az adott esetben nem akadálya a szolgálati viszony megállapításának, mert a NB. alatti megállapodás szerint ennek a kikötésnek éppen az volt az indoka, hogy a felperes teljem munkaidejével és tehetségével az alperesi üzlet érdekében dolgozhassák." (Kir. Kúria P. II. 1328/1943.) 3. Szolgálati jogviszony kifejezett megállapodás nélkül „A szolgálati jogviszonyra is vonatkozik az a jogszabály, hogy a szerződés létrejöttéhez nem okvetlenül szükséges a felek kifejezett megállapodása s az előzetes megállapodást a felek cselekményeiben és magatartásában megnyilvánuló akaratelhatározás is pótolhatja. A tényállásban megállapított abból a körülményből, hogy a felperes a gyártelepen, annak kisajátítása és a kir. kincstár által történt birtokbavétele után folytatólag teljesítette üzemvezető igazgatói szolgálatát, a kir. kincstár pedig megbízottja a MÁVAG útján az alperes szolgálatait elfogadta s díjazta — okszerűen következik, hogy a felperes és a kir. kincstár közt — bár alakszerű szer-