Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 1. szám - A német "Néptörvénykönyv" alapvető szabályai (Grundregeln)
26 3. A házasság intézménye, mint a népi közösség alapja, a jogrend különös oltalma alatt áll. Annak a házastársak tökéletes életközösségét kell kialakítania és a faj fenntartásának és szaporításának magasabb célját szolgálnia. 4. A gyermek a német népközösség legdrágább kincse. A párt és az állam az ifjúságban látják a német nép jövőjét. 5. A szülök kötelessége, hogy gyermekeiket testben és lélekben nemzeti szocialista szellemben neveljék a nép szolgálatára. A párt és az állam a maguk nevelő és fegyelmező berendezéseikkel állanak mellettük. 6. A természetes gyermeket nem éri semmi hátrány. Neki ugyanaz a helyzete, mint minden más néptársnak. A leendő anyának gondozásra és gyámolításra van igénye. 7. Minden néptárs legfőbb kötelessége az, hogy teljes erejével álljon a népközösség rendelkezésére. Minden néptárs javára biztosítani kell a hivatásának és teljesítményeinek megfelelő élet- és fejlődési lehetőségeket. A jogrend védelmébe veszi munkaerejét és alkotásait. 8. A néptársak magántulajdona elismertetik. A tulajdonos javait — azok közgazdasági rendeltetésének megfelelően — saját felelősségére használhatja és ugyanilyen korlátok között azok felett rendelkezhetik is. 9. A német föld tulajdona a tulajdonost fokozottabban kötelezi a szakszerű gazdálkodásra. 10. Az öröklési jog a család és a nép javára őrzi meg az örökhagyó munkával szerzett és roáháramlott javait. A halál esetérc szóló rendelkezések, amennyiben ezzel a céllal összeegyeztethetők, jogvédelemben részesülnek. 11. Társulni lehet olyan közös célok előmozdítására, amelyek a népi kultúrát, munkásságot és gazdasági életet szolgálják. 12. A gazdasági élet rendje lényeges előfeltétele a nép egész teljesítőképességének és a néptársak egészséges együttélésének. A szerződés mint a javak józan szétosztásának eszköze nyer elismerést. 13. Aki kötelezettséget vállalt, tekintse becsületbeli ügyének, hogy azt nehéz körülmények között is teljesítse; a szerződési hűség alapja a jogi forgalomnak. 14. Senki sem foszthatja meg magát szerződéssel becsületétől vagy szabadságától. 15. A szerződés nem lehet egymás kizsákmányolásának eszköze. 16. Minden jog gyakorlásában a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően, valamint a népi együttélés elismert alapelveivel összhangzásban kell eljárni. A közösség jólétét az egyéni haszon fölé kell helyezni. 17. A joggal való visszaélés nem részesül oltalomban. Visszaél különösképpen az, aki valamely értelmét és célját vesztett kötelezettség betűszerinti teljesítéséhez ragaszkodik, aki jogát olyan későn érvényesíti, hogy ezáltal korábbi magatartásával kiegyenlíthetetlen ellenmondásba keveredik, aki a jogérvényesítésnél olyan ridegséggel jár el, amely durván sérti az egészséges népérzületet. 18. Mindenki, akit jogában háborítanak, vagy aki egy beállott jogbizonytalanságot meg akar szüntetni, az illetékes hatóság jogvédelmét veheti igénybe, önsegéllyel csakis a törvényszabta korlátok között lehet élni.