Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban

144 lásaikat egy meghatározott nagytérbe kisugározzák és amelyek az idegen térbeli hatalmaknak e tér ügyeibe beavatkozását elvileg kizárják.11 C. Schmitt plasztikusan mutat rá (most már a nagytér elkép­zelést is szem előtt tartva) a „birodalom" fogalmára, amikor azt mondja: a birodalom nem egy egyszerűen megnagyobbított állam, éppen úgy nem, mint ahogy a nagytér sem egy megnagyobbított kistér. A birodalom nem azonos a nagytérrel, azonban minden biro­dalomnak van nagytere és ezáltal a birodalom túlterjed az állam területileg meghatározott államterületén éppen úgy, mint az egy nép által elfoglalt földterületeken. Egy hatalom enélkül (az állam­és az egy nép által elfoglalt földterületen túlterjedő nagytér nélkül) nem lenne birodalom. A nemzetközi jog történetében, amelyik a való­ságban a birodalmak története, nem volt olyan birodalom, amelyik­nek ne lett volna nagytere, ha a nagytér tartalma, alkata és állaga különböző időkben különböző is volt.12 Ezek szerint: a terület, a rend és a birodalom fogalmai össze-" tartoznak és együtt teszik azt a nemzetközi jogi nagy tér rendet, ame­lyik szerint, amiben és ami által az európai népek élnek. A térrend kérdése éppen úgy nem új keletű, mint ahogy a tér is állandó problémája volt mindig a tudományoknak. Henri Hauser a Sorbonne kitűnő gazdaságtörténet professzora, Angliában tartott és 1930-ban megjelent előadásában13 a XVI. századot jellemezte a XX. század előfutáraként Ezt a megállapítását azzal indokolta, hogy a XVI. század politikai, erkölcsi, szellemi és gazdasági forradalma a XIX—XX. század demokráciájának volt az előábrázolása („préfigu­ration") és a XVII. század az ellenreformációval, ebben az értelem­ben, visszafelélépést jelentett. Bár ez a megállapítás a liberális-demo­krata nyugati hatalmak politikai rendszerének és a versaillesi status quonak apológiája lett, a XVI. század mégsem azért jelentős ránk­nézve, amiért H. Hauser mondja, hanem azért, mert a középkor világ­képének az a térelmélet szerinti forradalmi megváltozása, amely a XVI. században kezdődött és a XVII. században fejeződött be, össze­hasonlításokra és a mai területkép és térelképzelés jobb és mélyebb megismerésére ad alkalmat.1* ni. Az újabb kor történetében az első és legeredményesebb példája egy nemzetközi jogi nagytérrendnek az 1823 december 2-án kihirde­tett amerikai „Monroe-doktrina". Az eredeti — 1823-as — Monroe­doktrina azonfelül, hogy a nemzetközi jog történetében először be­szél nagytérről, azért olyan nagyjelentőségű a mai nemzetközi jogra nézve, mert alapjául a téridegen hatalmak beavatkozásának a tilal­mát állítja. Ha TalUyrand vagy Gem vagy pedig a szentszövetség « C. Schmitt, i. m. 36. o. ia C. Schmitt, i. m. 53. o. i8 H. Hauser: „La Modernité du XVI.e siécle", Párizs. 1930. w C. Sehmitt, i. m. 59. o.

Next

/
Thumbnails
Contents