Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban

143 zeléa eredményei, vagy ahogy ő mondja: „juristisch-qualificierte, raiimlich-dingliche Einheiten." II. A rend és hely összefüggéseinek megismerése különösen „a társadalom konkrét valósagában organikusan élő intézmények" meghatározásához elengedhetetlenül szükséges. Ezen az úton jártunk el a „tér" fogalmának ahhoz a meghatározásához, amely fogalom már a jogtudományé. Az a „tér" tehát, amivel nekünk foglalkoznunk kell: az a terület, amelyet a politikailag egységes szempontú, gazdaságilag egyező érdekű és a művelődés irányában közös érdeklődésű népek földrajzilag is összefüggően, de nem lineárisan elhatárolva, elfoglalnak; amely tehát jelenti az ott élő népek által elfoglalt területet, annak minden természeti adottságával és azt a konkrét rendet, ami szerint ezek a népek élnek. Itt a jognak már nem egy üres térbe kell az általa megszervezett társadalmat belehelyezni, hanem a meghatározott térben már meglévő életviszonyokat kell rendeznie. Ez a terület azonban nemcsak a mi viszonyainknak megfelelő „tér", hanem egyben része a „nagytér" fogalom tartalmának is. A nagytér egy jelenlévő átfogó fejlődési irány szerint meghatározott hatáskör által létrehozott emberi tervezet, szervezet és tevékenység. A nagytér mindenekelőtt egy összefüggő teljesítménytér.9 A tér fizikai fogalom és a fogalomnak a nagy szóval való összekapcsolása a teret nem csupán fizikai dimenzióiban terjeszti ki, hanem mint a nagy szónak más fogalmakkal való összekapcsolásánál (pl. nagy-hatalom, nagy-király, nagy-forradalom stb.). a fogalom minőségében is változást okoz. A nagy szónak ez a qualitativ fokozó ereje a tér-böl új fogalmat képez és ez az új fogalom: a nagytér az, amivel a jogtudománynak dolga van. A nagytér tehát nem egy a kistérhez viszonyítva nagyobb tér és nem is egy megnagyobbított kistér. Ez a meghatározás bár nemcsak területileg, hanem minőségileg, belső tartalma szempontjából is adja a nagytér fogalmának a tartalmát, mégis nélkülözi azt a politikai elemet, amely minden a társadalom életére vonatkozó fogalomnak, intézménynek elengedhetetlen kelléke. A nagytérre vonatkozó ezek a gondolatok (az üres államterület és a térre nézve idegen hatalom elismerésének elvetése után) önként támasztják azt az igényt, hogy alkotmány- és nemzetközi jogilag a „birodalom" a jogi gondolkodásunkban mértékadó, állandó tartalommal telített, fosralom legyen.10 Az uralkodó — német — jogtudománvos felfogás szerint a na,gytérrend a birodalom fogalmához tartozik, amellvel, mint nemzetközi joeri nagy-egységgel, a nemzetközi joertudománvnak foglalkoznia kell. Ebhpn az értelemben bimrJ/ilom alatt érteni kell azokat a vezető hatalmakat, amelyek politikai, gazdasági és kulturális elgondo9 Viktor von Weizs&cker, i. m. 129. o. io C. Schmitt, i. m. 67. o.