Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban

140 A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban i. A jogi gondolkodásnak az az új iránya, amely ma Németországban uralkodik és az egész európai jogtudományban érezteti hatását, amely szerint a jogász a jogban nem szabályt vagy döntést, hanem konkrét rendet1 lát, az új nemzetközi jogi elgondolásokra is rányomja bélyegét. Ez a rend — amint ezt C. Schmitt mondja — nem azonos a „jogrend" közhasználatú fogalmával, ami az uralkodó szóhasználat szerint rendszerint csak a fennálló szabályok összesége, hanem ez a rend a társadalom konkrét valóságában organikusan élő intézmények megjelölése (pl. a hadsereg, vagy az állami igazgatás, vagy akár a vagyonjog intézményei, így a tulajdon), amelyeket a jogi normák nem teremtenek, hanem, mint a közület szerves fejlődésének a produktumait, bizonyos mértékig mindig készen találnak úgy, hogy a jogi törvényhozásnak csak a már meglévő konkrét „rend" talaján és annak keretei között van helye; funkciója pedig ezeknek a meglévő konkrétumoknak bizonyos méretű szabályozásában merül ki.B Ennek az — éppen tőle eredő — jogi gondolkodásnak alapján mondja C. Schmitt: a nemzetközi jog, mint jus gentium, mint a népeknek joga, egy személyes, tehát a népi hovátartozás és az állampolgárság által meghatározott konkrét rend. A népfogalomhoz igazodó nemzetközi jogi rendelv, mint az már ma alaptételként elfogadott: a népek önrendelkezési joga. Minden rend, nemcsak a megtelepedett, az egymással és egymás ellen élő, mindkét részről egymást figyelő népek szerint igazodik, hanem egyidejűleg egy területileg is meghatározott konkrét térrend. A térrendnek alapelemei ezideig főleg az állam fogalmában voltak fellelhetők, amely azonkívül, hogy egy személyileg meghatározott uralmi hatáskört is jelent, jelent elsősorban egy területileg elhatárolt és zárt egységet is. A XVIII. és XIX. századból ránkmaradt államfogalmat a népfogalom megingatta; ezért a nemzetközi jogtudománynak a népfogalom alapján való felülvizsgálatán felül, a térrendnek ezek szerint a szempontok szerint való vizsgálata is kívánatos. Ezért szükséges az állam általános fogalmában lévő területelképzelésből kiindulva a konkrét nagytér fogalmát és az ennek mellérendelt nemzetközi jogi nagytérelv 1 A jogi gondolkodás ez új irányára 1. dr. Carl Schmitt: „Über die drei Arten des rechtswissenschaftlichen Denkens", Hanssatische Verlagsanstalt, Hamburg. 2 Kuber József: „A jogi gondolkodás új útjai", Társadalomtudomány, 16 évf. (1936) 4. sz. 142—146. o.