Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 3. szám - Anglia jelzálogjoga és nyilvántartásai
132 a jogszerinti zálog hitelezője ezekről tudott. Több jogszerinti zálogjog rangsorát időbeli elsőbbségük határozza meg és ugyanez a szabály a méltányossági zálogjogok (mortgage in equity) tekintetében is. 3. A birtokzálognak ezeket az alapvető szabályait az 1925. évi Law of Property Act sem módosította, de lehetővé .tette a további, második, harmadik, stb., zálogoknak pecsétes okirattal (deed) jogszerinti zálogként (mortgage at law) való alapítását. Ilyenkor a zálogot évek szerint meghatározott időtartamra (term of years absolute) kell alapítani azzal, hogy az adós annak elteltével lemond arról a visszaváltási jogáról, amely őt jogszerint (at law) illeti. Jogszerint való birtokzálognak (mortgage at law) kell tekinteni minden egyszerű hűbéri birtoknak (fee simple) zálogként való átruházását. Több jogszerinti (at law) elzálogosítás esetén az a szokás, hogy a második zálogszerződés időtartamát egy nappal hoszszabb időben szabják meg, mint az elsőét, a harmadikét ismét egy nappal hosszabb tartamban, mint a másodikét és így tovább, míg bérleti birtok (leasehold) esetén az elzálogosítás egy nappal rövidebb időre történik, mintsem a bérleti birtok jog lejárna. Ilymódon való elzálogosítás mellett minden zálogos hitelező jogszerinti birtokot (legal estate) szerez, joga tehát harmadik személyekkel szemben biztosabb s nem kell tartania általa nem ismert méltányossági jogoktól, azonfelül pedig mindegyiküknek módjában van az ingatlant ténylegesen is birtokba venni. Az 1925. évi Law of Property Act szerint azonban jogszerinti birtoka (legal estate) marad meg az adósnak is, minek következtében a zálogul lekötött ingatlant legfeljebb ötven évre bérbe is adhatja, ebben csak az akadályozná, ha őt a pecsétes okiratban (deed) a hitelező ettől kifejezetten eltiltotta volna; szokásos kikötés az okiratban, hogy az adós bérbeadási jogát csak a hitelezővel egyetértőleg gyakorolhatja. Jogszerinti zálog (mortgage at law) létesíthető a nyilvántartásokba bevezetett ingatlanokon is, de mindaddig, amíg a hitelező az elzálogosított ingatlan tekintetében óvást (caution) nem jegyeztet be a jegyzékekbe, annak csak méltányossági jog (equity law) szerint lesz hatálya. Bár az adós a pecsétes okiratban lemond a lejárat után jogszerint való (at law) visszaváltás jogáról, ez a jog őt a méltányossági jog alapján, úgy mint eddig, továbbra is megilleti. Méltányossági jog szerint való birtokzálogok (mortgage in equity) továbbra is a korábbi alakszerűségek mellett alapíthatók. 4. Ha az adós a kölcsönt kifizeti, úgy ő az ügylet szerkezetének megfelelőleg az ingatlant a hitelezőtől visszavásárolja, visszaváltja, minek következtében ő a hitelezőtől nem valamilyen lemondó nyilatkozatnak kiadását, hanem azt követelheti, hogy az alakszerűleg ruházza (convey) vissza őreá a zálogos ingatlan birtokát; 1925. óta mégis elegendő az alakszerű visszaruházás helyett a pecsétes okiratra reávezetett nyugta vagy hátirat is. A zálogjogok egyetemlegessége, egyetemleges zálogok mint ilyenek az angol jogban nem ismeretesek, ezeknek jogi hatását