Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - Anglia jelzálogjoga és nyilvántartásai

131 felel a mulasztása következtében elmaradt jövedelemért is, — helyzete tehát igen kényelmetlen lesz s ezért a tényleges birtokbavétel eszközéhez a hitelező rendszerint csakis utolsó mentségként folyamodik. Az adóst a kamatok s esetleges résztörlesztések teljesítésének kötelezettségén felül a szándékos rongálásoktól való tartózkodás kötelezettsége is terheli: ilyen esetekben a hitelező helyreállítást követelhet. Visszaváltási jogát az adós nem csupán a szerződésszerű lejárat alkalmából, hanem — méltányossági jog alapján — mind a jogszerinti, mind a méltányossági záloghitelezővel szemben húsz év alatt gyakorolhatja az utolsó nzetmény, illetve a hitelező részéről a birtokbavétel időpontjától számítva (méltányossági kiváltás = equity of redemption). Ez a joga olyan erős, hogy azt a felek ki sem zárhatják, s azt az adós mint önálló vagyontárgyat eladhatja, elzálogosíthatja. Viszont a hitelezőnek zálogjoga (mortgage) is forgalomképes, és pedig mind jogszerinti, mind méltányosság alakjában, s nem ritkán értékesítésre is kerül, akkor t. i., ha ő pénzéhez akar jutni lejárat előtt, vagy anélkül, hogy az adóst fizetésre kényszerítené. Az adósnak méltányossági visszaváltási joga ellen a hitelező védekezhetik azzal, hogy adósát ebből kizárja (foreclosure). Evégből a hitelezőnek pert kell indítania adósa ellen, e per során határidőt kell kitűznie a visszaváltásra, s ha ez eredménytelenül telt el, a bíróság ítéletben kimondhatja, hogy az adós visszaváltási jogától elesett, — ehelyett azonban a bíróság a zálogos ingatlannak eladását is rendelheti. A hitelező ezt a kizárást a birtokbavétellel kapcsolatosan is gyakorolhatja. 2. Méltányossági jog szerinti birtokzálog (mortgage in equity) keletkezik akkor, ha a hitelező legalább olyan jogcímen szerzi meg a zálogot, amelyet a most már minden angliai bíróság által alkalmazandó méltányossági jog (equity law) elegendőnek elismer. Ez lehet — mint láttuk — az első zálogos hitelező is, és szükségszerűen csak méltányossági zálogot szerez minden későbbi zálogos hitelező. Ilyen zálogot létesít továbbá a címleti okmányoknak (title deeds) letétbe helyezése a hitelezőnél még írásos szerződés nélkül is, hasonlóképpen az ingatlannak minden átruházása, ha az adós bármilyen bizonyítékkal, tehát esetleg tanúkkal, igazolni tudja, hogy az átruházás elzálogosítás címén történt meg. A méltányossági zálog a hitelezőnek csak méltányossági birtokot (equitable estate) biztosít, melyet bármely jogszerinti birtok (legal estate) leront. Méltányossági zálog (mortgage in equity) s abból folyó méltányossági birtokjog (equitable estate) alapján a hitelező az ingatlan tényleges birtokbaadását sem követelheti és behajtási jogai is korlátozottabbak. A nyilvántartási jegvzékekbe be nem vezetett birtokzálogok egymásközti rangsorát elsősorban azok minősége dönti el: a jogszerinti birtokzálog (mortgage at law) megelőzi az összes méltányossági zálogokat, habár azok korábbiak is, és még akkor is, ha