Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A munka magánjogi szabályai [könyvismertetés]

122 dalomnak főleg csak a „klasszikus" emlékeit ismertük, amint Moravesik professzor mondja, az antik művelődésnek csak a csúcsait láttuk. Do a tájra, amelyből e csúcsok kinőttek, a völgyek és szakadékok árnyékaival együtt, az antik élet eleven valóságába, az alsóbb néprétegek életébe csak a papiruszok nyomán nyerhetünk bepillantást. Hatósági rendeletek, beadványok, kérvények, jelentések, jegyzőkönyvek, meghívók, imák, jóslatkérések és a különösen nagyszámú magánlevelek között jelentős számban találunk olyan dokumentumokat, amelyek a mindennapi élet jogügyleteire vonatkoznak és jogászok részéről különös érdeklődésre tarthatnak számot: adósleveleket, szerződéseket, csekkeket, nyugtákat, végrendeleteket stb. Szemléltetőül álljanak itt pl. az egyik Kr. u. 99-ből való papiruszból az alábbi sorok, Moravesik professzor fordításában: ^ „Fizess Charitionnak, más néven Tasucharionnak, Charidemos leányának és Charitionnak, Didymos leányának, akiknek a gyámjai a férjeik .... a themistosi körzet Theadelpheia községijen levő félrész ház, udvar, telkek és egyéb hozzátartozóságok vételára fejében a velük kötött átírási szerződésnek megfelelően hatszáz ezüst drachmát, azaz 600 drachmát, nálad lévő folyószámlám terhére." Az utalványon ott van a két utalványozott férjének az elismervénye is 300—300 drachma átvételéről, annak feltüntetésével, hogy írni nem tudó feleségeik helyett ők adják a nyugtát. (45. sz.) — Vagy a kölcsönre és zálogjogra: „Isidora .... kölcsön ad Tamysthanak .... háromezerötszáz drachma összeget, azaz 3500 drachmát .... egy évre minánként egy drachma havi kamatra, amely összeget ő urunk Antoninua Caesar következő 5. évében Pharmuthi havában fog visszafizetni az utána járó kamatokkal, 420 drachmával együtt annak az elzálogosítási szerződésnek megfelelően, amelyet Tamystha ez össszeg erejéig a telekkönyvi hivatal útján kötött". (61. sz., Kr. u. 141-ből.) (Me) Folyóiratok Magyar Jogi Szemle (XXIV. évfolyam, 1943 január 1. szám). A magyar jogtudománynak valóságos eseménye a Magyar Jogi Szemle meglíjhodása. A lap terjedelme megnőtt, rovatai változatosakká és színesebbekké lettek. Szerkesztését Nizsalovszky Endre vette át, aki nemcsak arra törekszik, hogy a lap egy legyen a kifogástalanul szerkesztett szaklapok közül, hanem arra is, „hogy a magyar jogászi közvélemény kialakító és irányító, vezető orgánumává váljék". Erre a közérdekű hivatásra a Szemlét egyetemes jellege valóban predesztinálja. Az líj szám alapos tanulmányokat közöl Finkey Ferenctől (Patronázs-munka), Kuncz Ödöntől (A szövetkezet jogi fogalmának genus proximuma), Szepes Gyulától (A polgári fellebbezési tárgyalás elmulasztása) és Richter Bélától (Az utógondozás új irányai Svájcban). Eszméitető fejtegetéseket nyújt a „Justitia mérlegén" rovat, érdekes híreket kapunk a „Jogélet Eseményei" rovatban, alapos bírálatokat a könyvismertetésekben és kimerítő részletességgel tájékoztatnak a magyar és külföldi folyóiratok szemléi. Die Bank. (1942. VI. 1.—1943. XII. 12.) Az ingatlan ár alakulás hatályozásának kérdésével foglalkozik a folyóirat két értekezésben. A „Gebundene Grundstückvreise" című cikk (486. o.) az ingatlanárrögzítés tárgyában